Mind tovább nő a Nemzetközi Valutaalap hitelfelvevőinek száma: honlapjának tájékoztatása szerint a nemzetközi szervezet április 30-áig összesen már több mint 34,3 milliárd SDR (több mint 40 milliárd euró) értékben nyújtott készenléti hitelt a likviditási problémákkal küzdő országoknak. Az eddigi tizenöt hitelfelvevőn túl az IMF elvben Törökországgal is megállapodott egy három évre szóló kölcsönről, amelynek összege a 45 milliárd dollárt is elérheti, s a híradások szerint Horvátország is hitel felvételét fontolgatja. Az IMF éppen kedden zárta le Bukaresttel folytatott tárgyalásait, amelynek értelmében a 17,1 milliárd dolláros hitel első részlete már meg is érkezett Romániába, a fennmaradó részt pedig féléves időközönként kapja meg az ország. Kelet-Közép-Európa eddig már több mint 60 milliárd dollárt kapott az IMF-től, Románia előtt Magyarország, Ukrajna, Fehéroroszország és Szerbia is a szervezet segítségére szorult. A legnagyobb gondot a régió országai számára a költségvetési hiányra vonatkozó előírások betartása jelenti, ami az exportpiacok gyengesége és a tőkeberuházások megcsappanása miatt sem könnyű feladat.
Az IMF pedig a források megvonásával szankcionálhatja a kritériumok nem teljesítését. Így történt ez Kijev esetében: az első, 4,5 milliárdos részt rögtön lehívhatta az ország, ám a második, 1,9 milliárd dolláros részlet folyósítását felfüggesztette az IMF. A két fél végül megállapodott, május közepén újraindulhat a hitelezés. Hasonlóan járt Lettország is: Riga nem hajtotta végre a költségvetési módosításokat, márciusban az ország nem is kapta meg 200 millió eurós aktuális kölcsönrészletét. Az IMF és a Világbank április végi washingtoni értekezletén a lettek megpróbálták elérni, hogy a számukra előírt költségvetési hiánycélt 5-ről 7 százalékra emeljék, ám ezt az IMF nem engedélyezte. Lettország nagy bajban van: az állami alkalmazottak bére után most a tanári fizetések, a nyugdíjak és az egészségügyi kiadások megszorítása következik és az idén a GDP 13 százalékos visszaesése valószínűsíthető.
