Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
Az Európai Unió pénzügyminisztereinek tanácsa (Ecofin) - elfogadva a kormányfők javaslatát - 50 milliárd euróra emelte az euróövezeten kívüli tagországok támogatására rendelkezésre álló alap keretösszegét. Az eredetileg 12 milliárdos forrást a gazdasági válság hatásainak enyhítése céljából emelték 25 milliárdra, majd most ennek duplájára. A keretből eddig Magyarország és Lettország kapott, illetve a tegnapi döntés alapján Románia kap, de mások, várakozások szerint elsősorban a többi balti ország is igénybe fogja venni. Az Ecofin szerint az EU öt évvel ezelőtti bővítése mind a régi, mind az új tagok számára hasznos volt, igaz, az utóbbiaknak nem egyforma mértékben.
Az eurocsoport - az uniós pénzügyminiszterek tanácsa - vezetője, Jean-Claude Juncker luxemburgi pénzügyminiszter már a tanácskozás előtt arra figyelmeztetett, hogy a gazdasági válság a szociális helyzet zuhanásszerű romlásához vezethet. Juncker, aki 17 évig volt országa munkaügyi minisztere, úgy véli, nagyobb hangsúlyt kell fektetni az olyan programokra, mint például a rövidített munkaidőre kényszerült munkavállalók átképzése. Az EU cseh elnöksége kezdeményezte, hogy az unió május 7-én tartson rendkívüli foglalkoztatási csúcsértekezletet, de a közösség vezetői márciusi értekezletükön leértékelték ennek jelentőségét, mert jelenleg semmilyen eredményt nem tudnak felmutatni ezen a téren.
Az Ecostat tegnap tette közzé, hogy az eurózónában márciusban év/éves összehasonlításban 3,1 százalékkal csökkentek a termelési árak a februári 1,7 után. Ilyen visszaesésre 22 éve nem volt példa. Szakértők szerint a defláció veszélyének erősödése miatt az Európai Központi Bank csütörtöki ülésén 25 bázisponttal, egy százalékra csökkenti alapkamatát.
