Az európai parlamenti képviselők, a tagországok és az Európai Bizottság illetékeseiből álló egyeztető bizottság hétfő éjjeli maratoni tanácskozásán nem sikerült elérni, hogy Nagy-Britannia - és 14 vele egyetértő tagország - engedjen az opt-outból, vagyis abból, hogy kivételt kapjon a direktíva alól. A britek úgy vélik, a munkavállalók hadd dönthessenek maguk arról, mennyit szeretnének dolgozni - a 48 óránál hosszabb munkaidőt Nagy-Britanniában sem lehet kötelezővé tenni, de a dolgozó vállalhatja, ha többet akar keresni.
Az EU 1993-as direktívája szerint önként se dolgozhatna senki 48 óránál többet egy héten (túlórával együtt), ez alól számos ország kért kivételeket, de a britek élnek ezekkel a legszélesebb körben (csak ennek fejében fogadták el ők is a direktívát 1998-ban). Különösen sok vitát váltott ki az ügyeleti munkaidő kérdése, jelenleg nincs rá egységes szabályozás, van ahol aktív órának minősíthetik az ügyeletben pihenéssel töltött időt, van ahol csak a ténylegesen munkával töltött órák számítanak bele a munkaidőbe.
A brit érvelés mindig is az volt, hogy a rugalmasabb munkaidőnek köszönhető az uniós átlagnál alacsonyabb munkanélküliség a szigetországban, most a munkaügyi miniszter, Pat McFadden ehhez azt is hozzátette a BBC szerint, hogy a recesszió kellős közepén rossz üzlet lenne ennek véget vetni.
