A Napi Gazdaság cikke
Az idén az első negyedévben 24 százalékkal nőtt az USA-ban a fizetésképtelenség miatti lakáslefoglalások száma az egy évvel ezelőttihez képest - jelentette be a múlt héten az ilyen adatok forgalmazásával foglalkozó Realty Trac Inc. Ez önmagában is elég ijesztő képet fest a lakásszektorról, de ha ehhez hozzávesszük, hogy márciusban 1983 óta a legmagasabb szintre, 8,5 százalékra szökött fel a munkanélküliségi arány, akkor érthető, hogy a bedőléssel fenyegetett lakáshitelek az egyik legfontosabb ügynek számítanak mind az állami szervezetek, mind a pénzvilágban mozgó magáncégek számára. Az mára nagyjából közismert, hogy az Obama elnök által február közepén beindított, a lakások pénzügyi terheinek elviselhetővé tételét szolgáló program mintegy 9 millió amerikai család számára teheti lehetővé, hogy refinanszírozzák vagy módosítsák jelzáloghitelüket oly módon, hogy az megfizethető legyen számukra most és a jövőben is.
A kérdés kezelése a gyakorlatban most nagyjából két területre koncentrálódik: az egyik az, hogy minden lehetséges csatornán figyelmeztetik a jelzáloghitelükkel bajlódókat, ne higgyenek a szélhámosoknak. Egyre több ugyanis az olyan vállalkozás - általában jelzálogmentő társaságnak nevezik magukat -, amelyik felajánlja szolgálatait azoknak, akik ellen hitelezőjük megindította a lefoglalási eljárást (vagy bejelentette ebbéli szándékát). Aki már itt tart, az számíthat arra, hogy ajánlatok özönét kapja az "önkéntes jelzálogmentőktől": ők majd segítenek abban, hogy a lehető legjobban jöjjenek ki a történetből.
Ez persze nincs ingyen: jellemzően 1500-3500 dollár közti díjat kérnek azért, hogy segítenek a hitel módosításában és így a foglalás elkerülésében. Sokszor nem sikerül elérni a módosítást, de a jelzálogmentők a díjukat zsebre vágják, miközben olyanokat is rávesznek hitelük módosítására, akik megúszhatnák a foglalást. Sok szövetségi államban ráadásul kifejezetten tilos ilyen tevékenységet díjazás ellenében végezni, csak ezt a fogyasztók nem feltétlenül tudják.
A témában érintett legfontosabb állami szervek a pénzügyminisztériumtól az igazságügyön át a főállamügyészségig összehangolt erőfeszítéseket tesznek a polgárok felvilágosítására, illetve a csalások kivédésére, az állami fogyasztóvédelmi hivatal (FTC) pedig a reklámpiac vizsgálatával is fényt próbál deríteni a szélhámosok kilétére. Az online és a nyomtatott sajtóban megjelent hirdetések alapján április elejéig több mint hetven olyan társaságot szűrtek ki, amelyek legalábbis gyanúsak, ezek között olyan is akad, amelyik szűk egy év alatt 9 millió dollárt költött szolgáltatásai reklámozására, ami jól mutatja, mekkora üzlet lehet a kétségbeesett hitelfelvevőkben. A FTC mára öt olyan vállalkozás ellen kezdeményezett büntetőeljárást, amelyik szerinte bajba kerültekből akar hasznot húzni - derül ki a hivatal közleményéből -, emellett egy sor figyelmeztető levelet is kiküldtek a vitatható hirdetések feladóinak: ha nem változtatnak a gyakorlatukon, ők is a törvény elé kerülhetnek.
Egymást érik azok a részben vagy teljesen kormányzati háttérre támaszkodó programok, kezdeményezések, tanácsadó szolgáltatások, amelyek tényleg arra vannak, hogy segítsenek a bajba kerülőkön. Obama lakásmentő programjának meghirdetése után hamar kiderült: sokak számára annak megítélése is gondot jelent, ő részt vehet-e benne (a hitelfelvevő az USA-ban többnyire nem maga intézi ügyeit, ezért sok részletet nem is ismer). Az egyik legismertebb fogyasztói hitelminősítő, a több ingatlanügyekre szakosodott nonprofit társasággal együttműködő FICO erre alapozva hozta létre online szolgáltatását: az ügyfél egy szigorúan védett kérdőív kitöltése nyomán pillanatokon belül megtudhatja, megfelel-e a hitelmódosítás vagy -refinanszírozás feltételeinek. A FICO őket összehozza egy ingyenes, a lakásügyi minisztérium által jóváhagyott hiteltanácsadóval. Aki nem felel meg a feltételeknek, annak adósságkezelői tanácsadást javasolnak és segítik a megfelelő szakember megtalálásában.
