BUX 138797.87 -0,5 %
OTP 44800 -0,27 %
Promo app

Töltse le az Economx appot!

Letöltés

Mégis a bankok államosítása lenne a megoldás?

Továbbra is sötét kilátások gyülekeznek a pénzügyi szektor egén. A Nemzetközi Valutaalap (IMF) féléves értékelésében ugyanis korábbi becslésének közel duplájára emelte az iparág összesített leírásaira vonatkozó prognózisát.

2009. április 21. kedd, 19:39

Google Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!

Az IMF felhívást intézett a világ kormányaihoz, hogy a pénzügyi válság ellen folytatott harcukban ne rettenjenek vissza a bankok esetleges államosításától sem. A válság immár annyira elmélyült, hogy a politikai döntéshozóknak az eddiginél merészebb lépésekhez kell folyamodniuk, és a bankoknak nyújtott tőkeinjekciók során a törzsrészvények felvásárlásától sem szabad visszariadniuk. Még akkor sem, ha ez a pénzintézetek részleges, vagy akár teljes ellenőrzésének átvételéhez vezet is - teszik hozzá a szakértők. Éppen ezért mindent el kell követni a pénzügyi turbulenciák és gazdasági lassulás ördögi spiráljából való kitörés érdekében – idézi a szervezet kedden közzétett féléves pénzügyi stabilitási jelentését a Financial Times Deutschland.

Értékelésével a Valutaalap alátámaszthatja az amerikai kormányzat arra irányuló terveit is, hogy az eddig 19 pénzintézetben szerzett elsőbbségi részvényeket szavazati joggal is felruházott törzsrészvénnyé konvertálják. Mindenesetre Nagy-Britanniát leszámítva az európai államok döntéshozóinak zöme továbbra is igen kritikusan tekint a bankok államosítására.

Az IMF szakértői mindeközben a pénzügyi szektor 2010-ig várható teljes leírás-állományáról szóló prognózisukat a januári 2200 milliárd dollárról közel duplázva 4100 milliárdra emeltek. Ebből a bankok önmagukban 2800 milliárd dollárral részesülnek.

Összehasonlításképpen októberben még 1400 milliárdra taksálták ezt az összeget, igaz akkoriban elsősorban az amerikai kibocsátású hitelek és értékpapírok képezték a vizsgálódás fő tárgyát. Azóta, a válság globális kiterjedése miatt már európai és japán értékpapírokat is figyelembe veszik az előrejelzés összeállításakor.

A leírások, illetve a feltőkésítés várható nehézségei miatt az IMF attól tart, hogy a bankok tovább áramvonalasítják majd könyveiket és a jelenlegi igencsak visszafogott szinthez képest is csökkentik hitelkihelyezéseiket. Ez azonban a recesszió kiéleződéséhez vezethet és tovább mélyítheti a tavaly ősz óta beállt hitelpiaci jégkorszakot. Utóbbi leküzdésére egyébként a világ jegybankjai példátlan mértékű tőkeinjekciókkal léptek fel az elmúlt időszak során, mindössze részleges sikerrel. Az IMF szakértői szerint ezért a gazdasági felépülés létfontosságú előfeltétele, hogy a pénzügyi rendszer stabilitását további határozott és hatékony intézkedésekkel állítsák helyre, amely magával hozhatja a bizalom visszatértét is.

A jelentésben az IMF szakértői két külön forgatókönyv szerint vizsgálták az Egyesült Államok és Európa bankjainak tőkeigényét is. Az első verzió szerint - amely a tárgyi saját tőkéjük és tárgyi eszközeiknek válság előtti 4 százalékos hányadosát feltételezi -, az amerikai bankoknak 275 milliárd, az eurózónához tartozó társaiknak 375 milliárd, míg az iparosodott egyéb európai országoknak egyenként 100 milliárd dollárnyi feltőkésítésre lenne szükségük. Amennyiben azonban a cél ennek a mutatónak a kilencvenes évek közepén felmutatott 6 százalékos szintjének elérése lenne, úgy a bankoknak csaknem kétszer ennyi friss tőkére lenne szükségük (az USA-ban 500, az eurózónában 725 milliárdra).

A szervezet felhívta a figyelmet: reális fenyegetést jelent, hogy a kormányzatok - eddigi mentőcsomagjaik közvélemény általi kritikus fogadtatása miatt – nem biztosítják majd a problémák orvoslására elegendő összeget a pénzügyi szektor szereplőinek. A politikai kötelezettségvállalás ilyetén hiánya pedig a magánszektort is eltántoríthatja a problémakezelésben való szerepvállalástól.

Józsa Bernát
Józsa Bernát

Ez is érdekelhet