Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
Százmilliárd dollár kölcsönt kaphat az IMF az USA-tól a rendkívüli feltőkésítés keretében, ha a kongresszus elfogadja Barack Obama javaslatát: az elnök a törvényhozás republikánus és demokrata vezetőinek küldött levelében hangsúlyozta, hogy a kölcsön mint megoldás nem jelentene költségvetési kiadást vagy a deficit növelését. Washington ezzel az összeggel járulna hozzá ahhoz az 500 milliárd dollárhoz, amellyel a G20-as londoni csúcson elfogadottak szerint 750 milliárd dollárra növelnék a Valutaalap rendelkezésére álló forrásokat, válaszul a globális válságban megnövekedett hiteligényekre.
Az USA az úgynevezett új kötelezettségvállalások (NAB) keretében nyújtaná kölcsönét; ezt a lehetőséget 1998-ban - ugyancsak válságos időben - hozta létre az IMF a célból, hogy a tagországok szükség esetén hitellel tudják megtámogatni az IMF-et a globális pénzügyi rendszert fenyegető krízisek kezelésében. Az USA dollárt utalna át az IMF-nek a NAB keretében, amiért más pénzügyi eszközöket kapna likvid, kamatozó követelések formájában, amelyeket az IMF erős pénzügyi helyzete támogatna, beleértve a szervezet jelentős aranykészletét - ecsetelte levelében az ily módon lebonyolított kölcsönügylet előnyeit az elnök.
Obama szerint ha a NAB-on keresztül zajlik az IMF felerősítése, akkor a nagy feltörekvő országok, mint például Kína vagy India, nagyobb mértékben vehetnek részt az 500 milliárd dolláros csomag összerakásában. Kínai illetékesek már bejelentették, hogy 40 milliárd dollárral járulnak hozzá a húszak által elfogadott akcióhoz, mégpedig a pekingi jegybank által kibocsátott kötvények formájában. Az erős feltörekvők jó ideje szorgalmazzák az IMF kvótarendszerének újjárendezését, ami egyszersmind a beleszólási jogok újrarendezését is jelentené, elvárásaik szerint az új gazdasági hatalmak javára.
