Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
Bátrabb lépéseket vár a kormányoktól az IMF a globális pénzügyi rendszer rendbetétele érdekében - derül ki a szervezet tegnap közzétett pénzügyi stabilitási jelentéséből. Az IMF elismerte, hogy a nemzetközi pénzügyi rendszer megszilárdítására eddig elég gyorsan hoztak intézkedéseket, ám a jelentés szerint azok gyakran szétaprózottak voltak és nem bizonyultak elég hatékonynak a közbizalom megerősítéséhez. Különösen a globális bankrendszer szorul rá további tisztogatásra, hogy megszabaduljon a nem megfelelő eszközöktől: a felülvizsgálatoknak el kell dönteniük, hogy egy bank életképes-e. Ha az, csak nincs elég tőkéje, akkor tőkeinjekciót kell kapnia; ha ez nem férhető hozzá magánforrásokból, akkor állami pénzt kell igénybe venni - hangsúlyozta az IMF jelentése. Bizonyos esetekben részlegesen vagy akár teljesen állami tulajdonba vételre is szükség lehet ahhoz, hogy biztosítsák a megfelelő kapitalizációt, illetve a hatékony újjászervezési tervet - állítja az IMF -, de a kormányoknak célul kell kitűzniük, hogy az érintett bankok, amilyen gyorsan csak lehet, visszakerüljenek magántulajdonba.
A merész intézkedések szükségességét a Valutaalap riasztó számokkal támasztja alá: számításai szerint 2010-zel bezárólag összesen közel 4100 milliárd dollárt kell leírniuk az USA, Európa és Japán pénzintézeteinek rossz kölcsönök és mérgezett eszközök miatt (az érintettek teljes eszközállományát 58 ezer milliárd dollárra teszik). Ebből több mint 2700 milliárd jut az USA-ból származókra - januárban az IMF ezt még csak mintegy 2200 milliárdra becsülte, a gyors romlás főleg az október-január közti időszak veszteségeinek tudható be. Az összes leírás csaknem kétharmada, mintegy 2800 milliárd dollár a bankokra jut - ennek egyharmadán már túl vannak -, a maradékon osztoznak a biztosítók, a nyugdíjalapok, a fedezeti alapok és más pénzintézetek.
Az euróövezet pénzügyi szektora eddig 154 milliárd dollárnyi leírással nézett szembe, de a jövő év végéig még 750 milliárd vár rá az IMF becslései szerint, a brit bankoknak pedig még 200 milliárddal kell megküzdeniük a már leírt 110 milliárd dollárnyi mínusz után. Az egész válság kiindulópontjának tartott egyesült államokbeli pénzvilág nagyjából félúton jár: 510 milliárd dollárnyi rossz eszközt már leírtak, de a következő két évben még 550 milliárdra számíthatnak.
Ahhoz, hogy a bankok mérlege olyan legyen, mint a válság előtt, az USA-ban 275 milliárd, az eurózónában összesen 375 milliárd, Nagy-Britanniában 125 milliárd dollárnyi tőkeinjekcióra volna szükség az IMF szerint, ám fennáll a veszélye annak, hogy az adófizetők belefáradnak a pénzügyi szektor támogatásába - így megvan a kockázata annak, hogy a kormányok is vonakodnak majd elegendő forrást allokálni a probléma megoldására.
A kényszerű leírások azzal is járnak, hogy sokkal kevesebb tőke áramlik a feltörekvő országokba - figyelmeztet a jelentés -, ennek hatása egyes esetekben igen durva lehet. Összességében idén nettó tőkekiáramlás várható ezekről a piacokról, arra is csak némi esély van, hogy 2010-ben és 2011-ben ez már megfordul. A legkeményebb csapásokat a kelet-európai gazdaságok szenvedik el: a nyugat-európai és a kelet-európai bankrendszer közti kapcsolatrendszer az IMF szerint különösen sebezhetővé teszi ezt a régiót - igaz, a jelentés azt is elismeri, szerencsére vannak ígéretes kezdeményezések arra, hogy egyes nyugati bankok továbbra is ellássák forrással leányaikat.
