Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
Barack Obama amerikai elnök jelentősen enyhített a Kuba ellen 47 éve tartó embargó szabályain - elsősorban a közvetlen elődje, George W. Bush által 2004-ben hozott szigorításokat szüntette meg. Azzal, hogy ezentúl az Egyesült Államokban élők minden korlátozás nélkül látogathatják Kubában élő rokonaikat és utalhatnak át nekik pénzt, továbbá az amerikai távközlési vállalatok jogot kaptak a szigetországban való üzleti tevékenységre, az új elnök választási ígéreteinek egyikét teljesítette.
A döntés természetesen erősen megosztja az amerikai közvéleményt - és nem a jobb-bal képlet alapján. Richard Lugar szenátor például, aki a múlt hónapban már azt javasolta az elnöknek, hogy kezdjen közvetlen tárgyalásokat a kubai kormánnyal, és ne akadályozza tovább Kuba felvételét az Amerikai Államok Szervezetébe (OAS), a konzervatív republikánusok legtekintélyesebb külpolitikai szakértője. A lépést támogató és abban már az embargó teljes feloldásának kezdetét látó elemzések elsősorban azt emelték ki, hogy a fél évszázados vesztegzár nemhogy megbuktatta volna Fidel Castrót, de mártírt csinált belőle saját népe szemében, és csak erősítette pozícióját. Ráadásul azonkívül, hogy jelentős haszontól fosztotta meg az amerikai vállalatokat, amit az USA szövetségesei - Kanada, Japán, Spanyolország, Nagy-Britannia, Franciaország és Olaszország - vágtak zsebre, súlyos problémák forrása lett az Egyesült Államok és Latin-Amerika országainak kapcsolatában. Az enyhítés ellenzői a hagyományos érvekkel álltak elő: Kuba megsérti az emberi jogokat, antidemokratikus diktatúra, ugyanakkor ez még inkább igaz Észak-Koreára, Kínára, Líbiára vagy Iránra, amelyekkel az USA vagy jó viszonyt tart fenn, vagy ennek kialakítására törekszik.
A helyzet változásából elsőként az idegenforgalmi irodák és a légitársaságok húzhatnak hasznot - mintegy 1,5 millió amerikainak vannak rokonai Kubában. A sorban a másodikak a távközlési vállalatok, amelyek - ha Havanna belemegy - licencszerződést köthetnek az országgal, ahol a távközlési szolgáltatások rendkívül elmaradottak, vagyis hatalmasak az üzleti lehetőségek.
A mostani bejelentés beindította az amerikai üzleti világ fantáziáját, és mintha mindenki azon törné lázasan a fejét, hogyan tudja a legjobban kihasználni a megnyíló lehetőségeket, amint végleg felszámolják az embargót. Kuba 11 millió lakosával a Karib-tenger legnagyobb piaca, mintegy 150 kilométerre Florida partjaitól. A Kubába irányuló amerikai export értéke 2000-ben mindössze 6 millió dollár volt, miután 2006-ban Washington részlegesen feloldotta a gyógyszerekre és élelmiszerekre vonatkozó szállítási tilalmat, ez néhány év alatt 400 millió dollárra emelkedett, majd tavaly elérte a 718 millió dollárt. A floridai egyetem szakértőinek becslése szerint az embargó megszüntetését követően egyedül a mezőgazdasági export értéke meghaladhatná az 1,7 milliárd dollárt.
A vesztegzár megszüntetését követelő lapkommentárok arra figyelmeztetik a kormányt, hogy nincs joga a Kuba által nyújtott kereskedelmi és befektetési lehetőségektől megfosztani az országot történelmének egyik legsúlyosabb gazdasági válsága idején.
