Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
A román kormány és a Nemzetközi Valutaalap (IMF) megállapodott az országnak nyújtani tervezett 20 milliárd eurós rendkívüli hitelkeret feltételeiről. A forrást az IMF, az EU és néhány további pénzintézet adja össze, az igénylőlevelet ma küldik el a Valutaalaphoz, amelynek igazgatótanácsa május 4-én dönt a megállapodásról. Románia vállalta, hogy költségvetési hiánya nem lépi át a GDP 4,6 százalékát - ezt a követelményt az IMF annak figyelembevételével szabta meg, hogy az ország GDP-jének 4 százalékos visszaesésével számol 2009-ben. Szakértők szerint ez lehetővé teszi a még mélyebb recesszió megelőzését, ugyanis ennek köszönhetően nem kell agresszíven csökkenteni az állami kiadásokat és emelni az adókat, ami szűkítené a belső keresletet.
Emil Boc román kormányfő szerint az IMF-hitel megelőző jellegű, a pénzt a központi bank tartalékainak feltöltésére, a lej árfolyamának szükség szerinti támogatására és a hiteláramlás újraindítására fogják fordítani. Románia az EU egyik leggyorsabban növekvő gazdasága volt tavaly, ám ezzel egyidejűleg az egyik azok közül is, amelyeket a legnagyobb mértékben fenyeget a pénzügyi válság, mivel erősen kiszolgáltatott a külföldi tőkebeáramlásnak. A vállalatok költekezését és a lakosság fogyasztását az elmúlt években megkönnyítették a külföldi valutában felvett olcsó hitelek, a laza fiskális politika miatt gyorsan emelkedtek a bérek, végül viszont krónikusan nagyra nőtt a folyó fizetési mérleg hiánya. Bukarest decemberben még azt ígérte, hogy minden aggasztó jel ellenére úrrá lesz a helyzeten, csökkenti a büdzsé hiányát és rácáfol a fiskális lazaságot felrovó kritikákra - ezt végül egyedül nem tudta teljesíteni.
A lengyel kormány jóváhagyta a háromoldalú bizottságban (kormány-munkaadók-munkavállalói szervezetek) megtárgyalt 13 válságellenes intézkedés tervezetét, amit a parlament elé terjeszt. A csomag józan kompromisszum eredménye - hangsúlyozta sajtóértekezletén Donald Tusk miniszterelnök. A legnagyobb áldozatot a munkavállalóktól a munkaidő rugalmas alkalmazásának elfogadása jelenti. Létrehozzák a részleges fizetés intézményét annak érdekében, hogy megmentsék a megszűnéssel fenyegetett munkahelyeket, ha a kormány, a tulajdonos és a szakszervezetek is úgy látják, hogy érdemes azokat a válság végéig fenntartani. Ez esetben a leállított üzemekben a csökkentett fizetést a kormány és a tulajdonosok fele-fele arányban finanszíroznák. Ennek a rendszernek az Előnye, hogy csak a fele összeg terheli a költségvetést, generál némi adóbevételt és megtakarítja a munkanélküli-segélyt. A lengyel gazdasági kilátások év eleje óta rekordgyorsasággal romlanak, s bár a belső fogyasztás itt jobban mérsékli a globális válság hatásait, mint más térségbeli országokban, a gazdasági növekedés lassulása így is jelentős. A fogyasztásra a munkanélküliség emelkedése, a zloty gyengülése és a tavalyinak a felére mérséklődő bérnövekedési ráta is meghatározó hatással van.
Csehország legnagyobb pártjai az átmeneti szakértői kormányról szóló megállapodásuk mellett egy 40 milliárd koronás (1,99 milliárd dollár), 2010 végéig kifutó gazdaságösztönző csomagot állítottak össze. Ennek értelmében a parlamentben támogatni fogják az új kormány javaslatait egyebek között a tb-járulék csökkentéséről, a csődtörvény módosításáról, egy 329,5 ezer koronás roncsautó-leadásos személykocsi-vásárlási kedvezményről, a munkanélküli-segély és a családi pótlék emeléséről és a személyi jövedelemadóból való leírások lehetőségének bővítéséről. Ez a program tulajdonképpen része az előző kormány által javasolt 73 milliárd koronás, vagyis a GDP 1,9 százalékát kitevő csomagnak, amelynek nyomán a 2 százalékkal csökkenő bruttó hazai termék mellett a költségvetés hiánya a tavalyi 1,5-ről az idén a GDP 4 százalékára ugrik fel.
