Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
A Napi Gazdaság cikke
A bukaresti statisztikai hivatal (INS) legújabb adatai szerint a román ipar kibocsátása februárban 0,6 százalékkal kisebb volt a januárinál és 12,0 százalékkal maradt el az egy évvel korábbitól. Januárban 12,1 százalékos volt az éves visszaesés, vagyis - amit az elemzők pozitívan értékelnek - megállt a csökkenés, stabilizálódni látszik a termelés. Előzetes becslés szerint tavaly 7,1 százalékkal nőtt a GDP, főleg az állami fizetésemelésekkel táplált lakossági fogyasztásból - írta a bukaresti Új Magyar Szó. Az év végén azonban a nagy import miatt a külső mérlegek már felborulással fenyegettek, a gazdasági növekedés lelassult, és idén visszaesés várható.
Januárban és februárban Romániában a nettó átlagfizetés már csak 1355 lej (94 920,2 forint), illetve 1358 lej volt a decemberi 1489 lej után.
A hiányfinanszírozást a Nemzetközi Valutaalap (IMF) szervezte, 19,95 milliárd eurós készenléti keret segíti Romániát két évig. Erről március végén született megállapodás. A kerethez az IMF 12,95 milliárd, az EU 5 milliárd, a Világbank 1 milliárd, az EBRD és más nemzetközi hitelintézetek további 1 milliárd euróval járulnak hozzá. Az IMF-fel kötött hitelmegállapodás feltételezése szerint Románia gazdasága 4 százalékkal visszaesik idén. A román nemzeti bank elnöke, Mugur Isarescu szerint ez a legrosszabb forgatókönyv.
Ebben a helyzetben Romániában is heves vita alakult ki az euró bevezetéséről, különösen az ezt sürgető IMF-tanulmány nyilvánosságra kerülése óta. Valentin Lazea, a jegybank vezető közgazdásza szerint Romániában 2014 előtt nem lehet bevezetni az eurót, mivel az euróövezeti kamat túlságosan alacsony a román inflációs szinthez képest - kevesebb mint az ötöde, ami ellenőrizhetetlenné tenné az inflációt. Adrian Vasilescu, a jegybank igazgatója kifejtette: az euróra való azonnali átállás esetén a jelenleg 1 lejbe kerülő kenyérért 4 lejt, azaz 1 eurót kellene fizetni.
Aurelian Dochia, a Román Gazdaságpolitikai Központ elnöke viszont úgy látja: ha kiterjesztenék az európai közös valutát a zónán kívüli keleti országokra, az euró akkor sem inogna meg, hiszen az említett országok gazdasági súlya mindössze 10 százalékát tenné ki az összeurópainak. Az újonnan belépő országok azonban korántsem mentesülnének a hátrányoktól és komoly problémákkal kerülnének szembe a nem versenyképes gazdaságok.
