A kínai-magyar kapcsolatok kérdése összehozza az államigazgatást, a kamarát és a cégeket - kezdte előadását Huszty András, a magyar-kínai gazdaság fejlesztéséért, valamint a 2010. évi sanghaji világkiállításon történő részvétel koordinálásáért felelős miniszterelnöki megbízott a Közel sem Távol-Kelet címet viselő rendezvényen, ahol a hazai döntéshozók mellett a Kínában aktív magyar vállalati szféra is képviseltette magát. Huszty szerint a Peking által válságkezelésre fordított 585 milliárd dollár lehetővé teszi, hogy Kína a nyugati államok térvesztése után a világkereskedelemben fennmaradó vákuumba benyomuljon, ahol értelemszerűen nem lesz konkurenciája, ez pedig a kínai kapcsolataink felértékelődéséhez vezet.
A távol-keleti ország jelenleg az EU után hazánk első számú kereskedelmi partnere, tavaly összesen 7,5 milliárd dollárt tett ki a két ország közti külkereskedelmi forgalom. Ebből 6,3 milliárd az import és - a magyar gazdaság méreteihez képest meglepően nagy - 1,2 milliárd az export értéke. Utóbbi jelenlegi formájában aligha növelhető tovább, ezért a tradicionális, áruszállítási típusú kapcsolatok helyett a jövőben fokozatosan a komplexebb együttműködési formákra helyeződik át a hangsúly. A két ország közti partnerség - a 2007/2008-as kínai magyar évad sikere után - az idén ősszel ismét előtérbe kerülhet, hiszen ebben az esztendőben van a Kínai Népköztársaság kikiáltásának és a diplomáciai kapcsolatok felvételének 60. évfordulója. A válság hatására minden eddiginél több delegáció jön majd, a kínaiak a válság ellenére is fokozzák piaci jelenlétüket - jósolja Huszty.
A kereskedelmi partnerek azonban mindkét oldalon gyakran kénytelenek problémákkal szembesülni: P. Szabó Sándor, a Corvinus Egyetem kínai központjának vezetője szerint ez elsősorban a kultúrák közti különbségekből, az eltérő szokásokból, értékrendből és erkölcsből adódik. Az üzleti életben a mai napig meghatározó szerep jut a kapcsolati hálónak, a guanxinak, valamint a nehézkes adminisztráció megkerüléséhez elengedhetetlen hátsó kapuknak, a houmeneknek - magyarázza a sinológus. További probléma, hogy a gazdaság és a közigazgatás szinte teljesen összefonódott, még mindig igen elterjedt a korrupció, a következetlen jogalkalmazás miatt pedig sok a jogi bizonytalanság. A befektetőket emellett az is elrettentheti, hogy gyakoriak a protekcionista jegyeket mutató intézkedések, és ez a patrióta gazdaságpolitika regionális szinten még aktívabban jelentkezik. Kínában csak kínai módon lehet kereskedni - erősítette meg az előtte felszólalókat Kovácsics Iván, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara magyar-kínai tagozatának elnöke is. A legnagyobb versenyhátrányt épp a guanxi hiánya jelenti, és az is biztos, hogy külföldi vállalat még nem nyert kínai ellen pert - tette hozzá Kovácsics.
