Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
Zsúfolásig megtelt a konferenciaterem az érdeklődőkkel a kínai-magyar üzleti fórumon, amelyet a delegációval érkezett 41 kínai cég közel 70 vezetője és potenciális hazai partnereik közötti üzletember-találkozó követett, több mint 130 magyar vállalat képviselőinek részvételével. A rendezvényt Csiang Jao-ping kínai kereskedelmi miniszterhelyettes nyitotta meg, aki a Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztérium, és az ITD Hungary közös meghívására érkezett Magyarországra.
Csiang Jao-ping méltatta a biztos alapokon nyugvó kétoldalú gazdasági kapcsolatok fejlődését. Magyarország mára Kína egyik legfontosabb kereskedelmi partnere lett a térségben, a pekingi adatok szerint a kétoldalú árucsere-forgalom értéke tavaly elérte a 7,5 milliárd dollárt.
A válságról szólva rámutatott: a kirobbant pénzügyi krízis egyre inkább átterjed a gazdag országokról a feltörekvőkre is, és ez viszonylag jelentősen sújtja Kínát is. Mind az export, mind az import területén egymást követik a negatív mutatók 2008 novembere óta. Érződik ez a kínai-magyar kapcsolatokban is, amelyek fejlődése lelassult: a 2007-es 56,2 százalékos árucsereforgalom-növekedési ütem tavaly 20,1 százalékra süllyedt.
A válság elleni harcban a kormányok sorra állnak elő válságkezelő programokkal - Kínában ez a belső piac fellendítésén alapul -, de a krízis hatékony kezeléséhez egy ország intézkedései nem elegendőek. Bizalomra, összhangra és szoros nemzetközi együttműködésre és a protekcionizmus elleni következetes fellépésre van szükség. Például magyar vállalatok is szerepet kaphatnak a hatalmas infrastrukturális beruházásokat tartalmazó kínai program megvalósításában. Ugyanakkor fokozódik a kínai cégek érdeklődése a magyarországi befektetési lehetőségek iránt. A kínai piac jelentős nyitást hajtott végre, javítva az ottani befektetési lehetőségeket.
- Örömmel tapasztaltuk, hogy a világkereskedelem megtorpanása és kilátásba helyezett zuhanása egyelőre nem hozott drámai változást a magyar-kínai kapcsolatokban - mondta Varjú László, a nemzeti fejlesztési és gazdasági tárca államtitkára. Ázsiában Kína lett Magyarország legjelentősebb kereskedelmi partnere, és elkötelezettek vagyunk amellett, hogy mintegy hídként szolgáljunk Kína és az Európai Unió kapcsolataiban. Számítunk a kínai vállalatok magyarországi befektetéseire, és kiemelt célunk, hogy Kína számára Magyarország regionális kereskedelmi, befektetési, logisztikai, pénzügyi és turisztikai központtá váljon. Jelentős konkrét lépéseket tettünk annak érdekében, hogy a térségben érdekelt kínai vállalatok részére megfelelő infrastruktúrát teremtsünk ennek jegyében. Közvetlen légi járat indult Budapest és Peking között, külön vámhivatalt nyitottunk meg a kínai termékek számára, fiókot nyitott Budapesten a Bank of China, és az elindított két tannyelvű, kínai-magyar iskola különleges lehetőséget teremt az itt dolgozó, itt élő kínaiak számára.
Az idei év különleges jelentőségű a kétoldalú kapcsolatainkban, hiszen 2009-ben ünnepeljük diplomáciai kapcsolataink felvételének 60. évfordulóját - emlékeztetett a miniszterhelyettes. Kiemelte, hogy már az elmúlt év is bővelkedett fontos eseményekben, például júniusban fejeződött be a magyar évad Kínában, aminek rendezvényeit nyolc városban tartották meg - ezeken összesen 300 magyar vállalati képviselő több mint 1600 kínai üzletemberrel találkozott és alakított ki kapcsolatokat. Fontosnak tartjuk a közvetlen kapcsolatok kialakítását a tartományokkal és nagyvárosokkal. Külön említést érdemel a kínai márkás áruk központja, amit mindkét ország kormánya támogat. Ez a márkás kínai áruk bemutatására, értékesítésére és disztribúciójára ad lehetőséget nemcsak Magyarországon, hanem egész Európában - mondta Varjú László.
