Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
Valdis Dombrovskis lett miniszterelnök még a hétvégén is úgy nyilatkozott, hogy egyelőre nem lehet tudni, mennyi lesz a költségvetés hiánya, és azt sem, hogy júniusra sikerül-e elfogadni az idei büdzsé végleges formáját. Annyit azonban elárult, hogy kormánya elölről kezdi a költségvetés tervezését, amelynek keretében várhatóan népszerűtlen szerkezeti reformok sorát akarják megvalósítani, köztük az állami alkalmazottak fizetésének csökkentését. Összességében 1,4 milliárd dollárral viszik lejjebb a költségvetési kiadásokat. Minderre azért van szükség, mert Dombrovskisnak sem sikerült rávennie az országnak hitelt nyújtó Nemzetközi Valutaalapot (IMF) és az EU-t, hogy erre az évre járuljanak hozzá a 7 százalékos deficithez. A decemberben megajánlott nemzetközi hitel egyik feltétele ugyanis volt, hogy idén a GDP 5 százaléka alatt tartják a költségvetés hiányát, és ezt 2011-re 3 százalékra nyomják le.
A nemrégiben beiktatott kormányfő korábban azt mondta, hogy június végén államcsőd fenyegeti Lettországot, ha nem kapja meg az IMF és az Európai Unió szervezte 7,5 milliárd eurós hitel következő részletét - márpedig az IMF a márciusban esedékes 200 millió euró átutalását elhalasztotta, miután az előző kormánynak nem sikerült keresztülvinni a parlamenten a költségvetés szükséges módosításait, és veszélyben a következő, egymilliárdos júniusi részlet is. A rigai pénzügyminisztérium még bízik benne, hogy a 200 milliós tételt májusban vagy júniusban megkapja az ország. Nehezíti a feltételek teljesítését, hogy többéves két számjegyű gazdasági növekedés után az idén 12-15 százalékkal zuhan Lettország GDP-je, ezzel a legnagyobbat bukja az unió 27 tagországa közül.
Hasonlóan katasztrofális a többi balti állam helyzete, ha nem is annyira súlyos, mint Lettországé, de pozícióikat jelentősen ronthatja Riga egyre romló nemzetközi megítélése, mivel - hasonlóan a kelet-közép-európai államokhoz - a befektetők hajlamosak egységnek tekinteni a Baltikumot is. Ráadásul ez nem is teljesen indokolatlan, hiszen Litvánia az idén bruttó hazai terméke 10,5 százalékos zuhanására számít, az észt gazdaság pedig a tallinni pénzügyminisztérium szerint 8,5 százalékkal szűkül - egyes új banki elemzések szerint valószínűbb a 12 százalékos zuhanás. Januárban az észt export a tavalyihoz képest 29 százalékkal esett. A munkanélküliség szintje Lettországban 14,4, Litvániában 13,7, Észtországban 9,9 százalékot ért el, ami jelentősen hozzájárul a társadalmi feszültségek növekedéséhez, amelyek már többször vezettek tömegtüntetésekhez. Az elemzők szerint valószínű, hogy Litvánia hamarosan kénytelen lesz az IMF segítségéért folyamodni, amit némi késéssel követni fognak az észtek is.
A balti országokban folytatni fogják a költségvetési hiány szűkítésének fájdalmas politikáját és az úgynevezett belső leértékelést: a bérek és az árak csökkentését. Ennek ellenére elképzelhető, hogy Észtország 2010-ben beléphet az eurózónába, bár a legutóbbi napok nyilatkozatai mind Tallinn, mind Brüsszel részéről a 2011-es dátumot valószínűsítik. Lettország 2012-ben, Litvánia 2013-ban kerülhet sorra.
