Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
Barack Obama amerikai elnök első nemzetközi megmérettetésén, a vezető fejlett és fejlődő országok, a G20 londoni csúcstalálkozóján igyekszik megnyugtatni a kedélyeket. Tegnapi, Gordon Brown brit miniszterelnökkel közösen tartott sajtóértekezletén rámutatott, hogy a média eltúlozza a résztvevők közti ellentéteket - például csaknem valamennyi ország, amely állítólag ellenzi a gazdaság ösztönzését, adócsökkentéssel vagy állami támogatással maga is indított élénkítő programokat. A brit kormányfővel együtt valószínűtlennek minősítette, hogy Nicolas Sarkozy francia elnök otthagyná a tárgyalásokat. Sarkozy azzal fenyegetőzött, hogy ha a tanácskozáson nem állapodnak meg konkrét intézkedésekben a pénzvilág szigorúbb ellenőrzése ügyében, otthagyja Londont.
Brownnal való tárgyalásairól szólva kiemelte, teljesen egyetértettek abban, hogy nem elég a mostani válságot leküzdeni, azt is biztosítani kell, hogy a jövőben sem ismétlődhessen meg. Véleménye szerint abban is teljes az egyetértés a G20-ban, hogy meg kell védeni a feltörekvő piacokat és át kell segíteni a szegény országokat a recesszión.
Ebben a szellemben és a G20-csúcstalálkozó elsősorban fejlődő résztvevőinek elvárásaival összhangban 50 milliárd dolláros programot indít be a Világbank a globális kereskedelem megtámogatására. A hírt a Reutersszal Robert Zoellick, a szervezet elnöke a londoni G20-csúcs egyik felvezetésének szánt nyilatkozatában közölte, rámutatva, hogy a világkereskedelem idén nyolcvan éve nem látott mértékben, hat százalékkal is visszaeshet. (Az IMF előrejelzése szerint, amelyet szintén a csúcsértekezletre frissítettek fel, idén egy százalékkal zsugorodik a világgazdaság.)
Zoellick szerint a kereskedelem csökkenésében döntő szerepe van a finanszírozó hitelek elapadásának, részben ezt orvosolnák az olyan alapokból, amelyeket a magánszektor nagy szereplőivel - kockázatmegosztó megállapodások keretében - közösen vennének igénybe az érintettek. Az elnök szerint a G20 csúcsértekezletén hozzá kellene látni az olyan intézmények reformjához, egyszersmind megerősítéséhez, mint a Világbank, a Nemzetközi Valutaalap és a Kereskedelmi Világszervezet (WTO), beleértve azt is, hogy a fontos feltörekvő országok nagyobb beleszólást kapjanak a döntésekbe. Ezeknek az intézményeknek Zoellick szerint nagyobb felügyeleti lehetőséget kell kapniuk a nemzeti politikák felett, hogy javíthassák az átláthatóságot, az elszámoltathatóságot és biztosítsák a jobb koordinációt. Jóvá kellene hagyni egy WTO-monitorrendszert is, hogy megelőzhessék további kereskedelmi korlátok kiépítését még akkor is, ha azok nem szükségképpen ütköznek a WTO szabályaiba.
