Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
Vlagyimir Putyin orosz miniszterelnök a múlt hét végén módosított költségvetést terjesztett elő 2009-re, amely válságellenes intézkedéseket tartalmaz és nagyobb kiadásokat irányoz elő szociális célokra, miközben egyes területektől pénzt von el. A tervek szerint a következő tíz napban széles körű társadalmi vitára bocsátják az új büdzsét, majd ezt követően a duma elé terjesztik azt. A kiadások 9700 milliárd rubelre (291 milliárd dollár) rúgnának, ami 7,4 százalékos növekedést jelent a tavaly júniusban jóváhagyott eredeti költségvetéshez képest. Ezen belül 1600 milliárd jutna a válság elleni csomagra. A bevétel 6700 milliárd rubel lenne, az így adódó 3000 milliárd rubel összegű hiány a GDP 7,4 százalékát tenné ki. A tervezet a korábbi 95 helyett 41 dolláros átlagos hordónkénti olajárral és 13 százalékos inflációval számol.
Az elmúlt tíz évben ez az első eset, hogy deficites lesz a költségvetés, és - mint Putyin közölte - ez a következő években is így lesz, mivel belátható időn belül nem lehet arra számítani, hogy az olajexportból származó bevétel megoldja a problémákat.
Putyin kizárta, hogy a bankóprés beindításából fedeznék a hiányt, mivel ez csak az inflációt növelné. Ehelyett a felhalmozott tartalékokat fogják használni, és ha kell, hitelt vesznek fel. Az adóbevételek szerepe mindenesetre felértékelődik, ezért a hatóságok szigorúan le fognak csapni az adóelkerülési kísérletre és az árnyékgazdaságra.
A válságellenes terv fő elemei a jóléti kiadások emelése, az ipari kapacitások megőrzése, a belföldi kereslet serkentése, a kisvállalkozások ösztönzése, a korrupció visszaszorítása, a pénzügyi rendszer támogatása és a hosszú távú növekedés alapjainak lerakása. A VEB és a VTB állami bankoknak 130, illetve 200 milliárd rubel alárendelt hitelt nyújtanak, és további 225 milliárdot kapnak a kereskedelmi bankok. A kiadásokból 2750 milliárd rubelt fedeznek a tartalékalapból, a jóléti alap, amely februárban 2990 milliárd rubelre nőtt, 2011 végéig a GDP 2 százalékára apad. Az életképtelen vállalatokat hagyni fogják csődbe menni, de az állam mindent meg fog tenni, hogy minimálisra csökkentse ennek szociális következményeit. A módosítás legnagyobb károsultja a rendőrség és a biztonsági szolgálatok, amelyek büdzséjét több mint 95 százalékkal megkurtítják. Az agrárszektorra jutó kiadások 15,3 százalékkal csökkennek, de útkarbantartásra és kultúrára is kevesebb jut.
