Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
Meglehetős káosz alakult ki akörül, hogy létrehozott-e az uniós pénzügyminiszterek tanácsa (Ecofin) egy külön alapot a nehéz helyzetbe került eurózóna-tagországok - Görögország, Írország, Portugália - szükség szerinti kisegítésére. Otto Bernhard, Angela Merkel kancellár CDU-jának vezető pénzügyi szakértője pénteken azt nyilatkozta a Reutersnak, hogy az Ecofin legutóbbi tanácskozásának résztvevői megállapodtak az eurózónán belüli pénzügyi támogatás fő alkotóelemeiről. A gazdagabb országok hozzájárulásaiból feltöltenek egy tartalékkeretet, amelyből a bajba került eurózónatagok hívhatnak le forrásokat. Bernhard szerint az alap az ECB-ben már rendelkezésre is áll, lehetővé teszi, hogy a bank akár 24 órán belül cselekedjen, ha erre szükség van.
Peer Steinbrück német pénzügyminiszter szintén pénteki sajtótájékoztatóján ködös választ adott arra a kérdésre, mit tud az eurózóna-segélyalapról. Nem tudom megerősíteni, hogy az Ecofin ilyen döntést hozott volna - mondta, hozzátéve, hogy a közös európai valutát használó országok egyikének sincsenek fizetési nehézségei. Abban a valószínűtlen esetben, ha ez mégis bekövetkezne, az eurózóna kész a megfelelő cselekvésre. Írország, amely Berharnd szerint a legrosszabb helyzetben van a térségen belül, tagadta a segélyterv létezését. A pénzügyminiszterek semmiféle eurózónás támogatási csomagról nem tárgyaltak - nyilatkozta egy ír rádiónak Micheal Martin miniszterelnök péntek délelőtt. Görög kollégája, Kosztasz Karamanlisz szintén tagadta az alap tervét és határozottan állította, hogy Athénnek nincs szüksége mentő csomagra. José Manuel Barroso, az Európai Bizottság (EB) elnöke azt mondta újságíróknak, hogy nincs tudomása ilyen Ecofin-döntésről, és az ECB szintén tagadta az eurózóna-segélyalap létét.
A heves tiltakozás hitelét ugyanakkor csökkenti, hogy Bernhard nagyon precízen, részleteket említve beszélt a programról. Említést tett például egy úgynevezett quid pro quo megállapodásról a vállalati adók terén, ami azt jelentené, hogy Dublin a segítségért cserébe emelné a cégek alacsony közterheit. Berlin évek óta bírálja Írországot a kedvező adók miatt, amelyek elszívják a tőkét más országoktól. Ilyen "csere" lehetőségéről az ír sajtó is cikkezett az elmúlt időszakban, ám az ír pénzügyminiszter még a múlt héten is azt hangoztatta, hogy országa kitart a kedvezményes adózás mellett.
Az eurózónán belüli segítség lehetőségét korábban Joaquín Almunia, az EB pénzügyi biztosa sem zárta ki. Szakértők is aggasztónak tartják, hogy a mélyülő válság miatt egyes eurózónatagok növekvő költségvetési deficittel és államadóssággal küszködnek, ami megnövelte államkötvényeik kockázati felárát az erős tagállamokéval szemben. Az alapot tagadó ECB-bejelentés után újra nőtt ez a rés és az euró majdnem egy centtel gyengült a dollárral szemben.
