Az Európai Központi Bank (ECB) monetáris tanácsa hosszú vita után konszenzusra jutott az eurózónában irányadó kamat 50 bázispontos csökkentéséről, valamint a repokamat-folyosó 1 százalékos szélességének megtartásáról. A csütörtöki kamatdöntő ülésen hozott határozat értelmében az alapkamatot március 11-től 1,5 százalékosra csökkentették, ezzel párhuzamosan az overnight hitelek kamatát a korábbi 3 százalékról 2,5 százalékra, az overnight betétekre adott kamat szintjét 1 százalékról 0,5 százalékra vágták vissza.
A tavaly októberi globális piaci pánik kitörése óta az európai jegybank a válságkezelés érdekében összesen 275 bázisponttal vágta meg a monetáris unióban irányadó kamat szintjét, Jean-Claude Trichet, a bank elnöke szerint eredménnyel, hiszen egyrészt az inflációs kilátásokat mára sikerült középtávon a jegybank által meghatározott 2 százalékos küszöb alá szorítani, másrészt az európai kereskedelmi bankok által meghatározott kamatok csökkenésén is érződik a jegybank korábbi csökkentéseinek hatása.
Trichet a kamatcsökkentés szükségességét a kilátások további romlásával magyarázta - az ECB márciusban újra lefelé módosította a tavaly decemberben közreadott GDP-becslését -, ám azt is elmondta: a jelenlegi makropályát befolyásolni képes tényezők kiegyensúlyozottabbakká váltak az elmúlt időszakban. Az Európa-szerte bejelentett gazdasági ösztönző csomagok a pozitív hatásokat erősíthetik, míg a pénzpiaci válság reálgazdaságra gyakorolt negatív hatásai is nyilvánvalóbbá váltak. A bank elnöke szerint újabb veszélyforrást jelenthetnek a protekcionista intézkedések.
Elemzők szerint a korábban a többi jegybank előtt egy lépéssel járó ECB ma már képtelen lépést tartani a piaci folyamatokkal, a csütörtöki kamatdöntő ülésen bejelentett 50 bázispontos vágás nem lesz elegendő a recesszióba süllyedt eurózóna gazdaságának újraindításához. A jegybank továbbra is komoly veszélyeket lát a zéró kamatpolitika alkalmazásában, arra hivatkozva, hogy az egy százalék vagy az alatti kamatszint önmagában nem jelent garanciát a kilábalásra, de hosszú távú növekedési gödörbe taszíthatja a monetáris unió országait. Ennek ellenére Trichet jelezte: a kilátások további romlása esetén akár a jelenlegi kamatszint további mérséklésére is lát esélyt.
A pénzpiaci folyamatok újraindítása érdekében tavaly októberben megindított bankközi hitelezési akciók határidejének kitolásáról is döntött az ECB. Korábbi elhatározását felülbírálva a bank az év végéig meghosszabbította a refinanszírozási programját, melynek keretein belül korlátlan fix kamatozású hitelkeretet biztosít az európai pénzintézetek számára, maximum hat hónapos határidőre. (A korábbi döntés értelmében márciusban zárták volna le a programot.)
A kelet-közép-európai országok megsegítésével kapcsolatos újságírói kérdésre válaszolva Trichet közölte: ahogy a térség országai maguk is szorgalmazzák, fontos különbséget tenni az egyes gazdaságok között. Az ECB szerint a bajba került országok megsegítésére az unión, az Európai Bizottságon, de az ECB-n keresztül is van lehetőség. Ez azonban csak a legrosszabb helyzetben lévő, de megfelelő kilábalási tervvel rendelkező országok esetében vehető igénybe. A Gyurcsány Ferenc magyar kormányfő által szerdán felvetett lehetőségre reagálva, miszerint az ECB hitelműveleteinél elfogadhatna nem euróban denominált eszközöket is fedezetként, a jegybankelnök egyértelmű nemmel reagált. Trichet szerint ugyanis kiemelten fontos, hogy a jelenlegi helyzetben ne változtassanak meg semmilyen keretet vagy szabályt, ez ugyanis nem várt instabilitást okozna a rendszerben. Megjegyzésével - implicit módon - az ERM-2-be való soron kívüli csatlakozás lehetősége előtt is elvágta az utat a jegybankelnök, aki egyúttal igazolta azt a kritikát, miszerint az eurót használó országok jegybankárait tömörítő testület képtelennek mutatkozik a jelenlegi rendkívüli helyzetben rendkívüli döntések meghozatalára.
Pápai Csaba