A JP Morgan számításai szerint 2010-ig a skandináv bankoknak 8 milliárd eurót, az osztrák pénzintézeteknek 5 milliárd eurót, a görög bankoknak pedig további 4 milliárd eurót kellene biztosítani annak érdekében, hogy az országok bankrendszere újra stabillá válhasson.
A bankház számításai szerint a szükséges 40 milliárd euró mindössze a 15 százaléka annak a 270 milliárd eurós veszteség-tömegnek, amelyet az európai pénzintézetek eddig a toxikus eszközeik értékvesztése miatt veszteségként elkönyveltek.
A skandináv pénzintézetek, mint a Swedbank, a SEB és a Danske Bank 8 milliárd euróból fedezhetné a baltikumi országokba kihelyezett, bedőlés határán álló hiteleit, míg a legnagyobb osztrák bankok, mint a Raiffeisen és az Erste 5 milliárd eurós tőkeinjekcióra szorulhatnak, hogy a nem teljesítő hitelekből származó veszteségeit fedezni tudja.
A JP Morgan Chase elemzése azonban megnyugtató is lehet abból a szempontból, hogy a korábbi hitel- és devizaválságoknál jóval szerényebb bedőlési mutatókkal számol. A bankház közölte: a korábbinál erősebb pénzintézeti rendszer, az európai tulajdonosi struktúra kiterjedtsége, valamint az elmúlt évtized során jelentős fejlődésen keresztülment hitelezési és kockázatkezelési struktúra mind azt támasztja alá, hogy nem várható 20-40 százalékos hitelbedőlési arány a régióban.
Az osztrák, olasz, francia, belga, német és svéd bankok a közép-kelet-európai régió hitelezésének 84 százalékát adja a Moody's szerint. A hitelminősítő arra figyelmeztetett február közepén, hogy a régiós kitettséggel rendelkező bankok széles körét leminősítheti a közeljövőben.
