Bár a vasárnapi brüsszeli csúcstalálkozón elvetették Gyurcsány Ferenc miniszterelnök javaslatát, hogy rövidítsék le az eurózóna előszobájának számító ERM-2-es rendszerben való tartózkodás hivatalosan kétéves időtartamát, a Financial Times értesülései szerint egyes uniós vezetők nemcsak megfontolandónak tartották az ötletet, de javasolták azt is: vizsgálják meg ennek lehetőségét. Állítólag ez elől még Angela Merkel német kancellár sem zárkózott el. Az eurózóna-tagság egyéb kritériumait nem kívánják enyhíteni. A kérdésben láthatólag nem egységes az egyes tagországok és az Európai Bizottság álláspontja, sőt ez utóbbié sem egyértelmű.
Joaquín Almunia (képünkön) pénzügyi biztos szóvivője, Amelia Torres tegnap úgy nyilatkozott: semmi jele sincs annak, hogy az eurózóna bármely tagja olyan pénzügyi bajban volna, ami mentőakciót tenne szükségessé az unió részéről. Almunia maga ugyanakkor elmondta, hogy ha a válság mégis lecsapna valamelyikre, arra is találtak megoldást, nem kell rögtön a Nemzetközi Valutaalaphoz fordulniuk. Arra hivatkozva, hogy a dolog természeténél fogva ez nem tartozik a nyilvánosságra, nem volt hajlandó részleteket elárulni. A biztos elismerte, hogy komoly kockázatot jelent a kelet-európai bankok helyzete, amelyeknek több mint 80 százaléka van nagy nyugati bankok tulajdonában, csődjük tehát azokat is megrendíthetné. Elemzők arra hívták fel a figyelmet, hogy az eurózóna 16 tagja közül Görögország, és különösen Írország rosszabb helyzetben van, mint számos kelet-európai ország.
Egy brüsszeli szemináriumon felszólalva elárulta, hogy szükség lehet egy második gazdaságélénkítő csomagra, ha az első nem bizonyulna elégségesnek, különösen miután január óta, amikor az Európai Bizottság kiadta gazdasági előrejelzését, jelentősen romlott az unió helyzete. Ezért nem lehet kizárni, hogy kénytelenek lesznek ismét lefelé módosítani a prognózist. A januári előrejelzés szerint az eurózónában 1,9, az unióban 1,8 százalékos GDP-csökkenés várható idén.
