Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
A rendkívüli EU-csúcs résztvevői munkaebéden tárgyalnak a gazdasági válságból való kilábalás lehetséges módjairól - írja az MTI-eco.
Az állásfoglalás tervezete szerint a bedugult hitelezési csatornák helyreállítása kulcsfontosságú abból a szempontból, hogy a tagállamok által kidolgozott ösztönző csomagok elérik-e a kívánt hatást, a növekedés újraindítását és a munkahelyteremtést.
A csúcstalálkozó egyik célja, hogy a tagországok tisztázzák, milyen iparsegítő, ösztönző nemzeti csomagok fogadhatók el az uniós játékszabályok alapján, és melyek minősülnének piactorzító, protekcionista intézkedésnek. Magának a megbeszélés összehívásának az ötlete is akkor fogalmazódott meg a az EU soros elnökségét ellátó csehek részéről, amikor Nicolas Sarkozy francia államfő a francia autóipar megsegítését célzó, erősen belföldre összpontosító intézkedések tervét jelentette be.
A francia elképzelések nagyban eltérnek a német állásponttól is, és egyes uniós diplomaták szerint e mostani találkozón meg kell próbálni közelíteni egymáshoz Berlin és Párizs álláspontját a "hogyan tovább a kilábalás útján" kérdésében.
A csúcstalálkozó előtt külön tanácskozásra ültek össze a brüsszeli lengyel EU-képviseleten az elmúlt években belépett keleti tagországok vezetői. Ők arra mutatnak rá aggodalmasan, hogy a tehetősebb nyugati EU-tagok hajlamosak csak a saját gazdaságukat menteni a válságos időkben, márpedig ha hagyják elértéktelenedni a keleti tagországokban eszközölt beruházásaikat, köztük az ott felvásárolt bankokat, ha tovább mélyül a szakadék az unió nyugati és keleti része között, akkor annak hosszú távon az egész EU látja a kárát.
Uniós tisztségviselők azonban kételkednek abban, hogy ezen a találkozón határozatot hoznának Gyurcsány Ferenc magyar miniszterelnök mintegy 180 milliárd eurós stabilizációs és integrációs programjavaslatáról, amely e szakadék mélyülésének megakadályozását célozná. Gyurcsány Ferenc viszont Brüsszelben elmondta, hogy a 180 milliárdos csomag - amely a tíz kelet- és közép-európai EU-tagországon kívül Horvátországra és Ukrajnára is vonatkoznék - az eddig elhangzott valamennyi kezdeményezésből próbál átfogó programot alkotni.
Mirek Topolánek, a soros EU-elnök Csehország miniszterelnöke úgy fogalmazott vasárnap Brüsszelben, hogy nem akarnak új választóvonalat húzni a tagállamok között. Topolánek egyfelől leszögezte, hogy a gazdasági válság leküzdését célzó intézkedéseknek tiszteletben kell tartaniuk a szolidaritás elvét, másfelől azonban hangsúlyozta, hogy minden egyes szereplőnek felelősségteljes magatartást kell tanúsítania a saját területén. A csehek, mint soros elnökök tehát arra az álláspontra helyezkednek, hogy a gazdagabbaknak meg kell ugyan nyitniuk pénztárcájukat, de a keletieknek is meg kell próbálniuk segíteni magukon.
Részben hasonló gondokkal - vagyis azzal, nehogy a még nagyobbak cserbenhagyják őket - küzdenek egyes nyugat-európai országok is: Nicolas Sarkozy francia államfő és Silvio Berlusconi olasz miniszterelnök közös európai intézkedéseket sürget a helyi ipar veszteségének megelőzésére arra az esetre, ha az amerikai kormány egyoldalúan támogatná a fő amerikai vállalatokat, köztük a nagy-nyugat-európai érdekeltséggel rendelkező General Motors autógyárat.
