Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
Radovan Jelasic, a szerb jegybank kormányzója szerint már középtávon sem tartható fenn az ország - és a régió néhány más állama - jelenlegi makrogazdasági modellje. Kisebb korrekciókkal fel kell készülni több súlyos és népszerűtlen, ugyanakkor elkerülhetetlen intézkedés megtételére, a költekezés jelentős visszafogására, mert ha nem lép a kormány, akkor a piac drasztikusan fogja kikényszeríteni a változásokat. A Danas című lapnak írt cikkében rámutatott: Szerbia makrogazdasági stabilitását eddig úgy tartották fent, hogy a hatalmas kiadásokat a privatizációs bevételekből és külföldi hitelekből fedezték, ez azonban nem folytatható. Az eddigi magánosítási bevételeket már felélték, és a válság közepette újak nemigen folynak be, mint ahogy számolni kell a befektetők óvatosabbá válásával és a rendkívül magas hitelkamatokkal is.
A folyó fizetési mérleg idei tervezett hiánya a GDP 16,1 százaléka lesz - ennek fedezésére 1,7 milliárd euró közvetlen külföldi tőkebefektetésre és nettó 3,9 milliárd euró új hitelre lenne szükség. Mivel azonban 3,6 milliárd euró adósság futamideje idén lejár, összesen 7,5 milliárd euró kölcsönt kell felvenni. Eközben az ország teljes valutatartaléka 8,1 milliárd euró. A bank már többször felszólította a kormányt, hogy csökkentse kiadásait és ha a GDP növekedése 3,5 százalék alá süllyed, akkor módosítsa az idei költségvetést, mert ez a feltétele annak, hogy a büdzsé hiánya ne haladja meg a Nemzetközi Valutaalappal kötött megállapodásban vállalt 1,75 százalékot. A helyzetet súlyosbítja, hogy a szerb dinár - a jegybank 1,3 milliárd eurós vásárlásai dacára - tavaly október eleje óta értékének több mint 25 százalékát vesztette el.
Annak ellenére, hogy az első számítások szerint 2008-ban a tervezett 6,1 helyett 5,4 százalékkal nőtt a gazdaság, ami öt éve a legrosszabb eredmény, a kormány optimista. Egymilliárd eurós élénkítő csomagot tervez a gazdaság támogatására, amely olcsó hitelekkel segítené a vállalatok tevékenységét. Az elképzelések szerint ennek az összegnek több mint 50 százalékát a - 76 százalékban külföldi tulajdonban levő - kereskedelmi bankoktól várnák, azzal, hogy a kedvezményes és a normális kamatbevétel közti különbséget az állam fedezi.
