Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
A korábbi nyilatkozatokkal ellentétben a lengyel kormány egyelőre kivár a költségvetés módosításával, s azt elsősorban a büdzsé hiányának alakulásától teszi függővé - mondta tegnap a Gazeta Wyborczának Elzbieta Suchocka-Roguska pénzügyminiszter-helyettes, aki a legfőbb veszélynek azt tartja, hogy nem teljesül a bevételi terv. Jacek Rostowski pénzügyminiszter maga se zárja ki a költségvetés idei módosításának lehetőségét. A lapnak nyilatkozó vezető közgazdászok is hasonlóan látják a helyzetet, annál is inkább, mert az idei növekedési kilátások tekintetében sokkal borúlátóbbak a kormánynál, sőt az Európai Bizottságnál (EB) is. Egyetértenek abban, hogy érdemes 3-4 hónapot kivárni, és azután felülvizsgálni a büdzsét, bár ezt többségük elkerülhetetlennek tartja. Az idei költségvetésben a kormány 3,7 százalékos GDP-bővüléssel számolt, és csak 18,2 milliárd zlotys hiánnyal, az EB már csak 2 százalékos növekedést tart reálisnak. Az elemzők közül a JPMorgan nulla növekedést vár, a többség azonban recessziót. Ha az EB prognózisa jön be, az egymaga 20 milliárd zlotyval csökkenti a büdzsé bevételeit. A kormány így vagy a kiadásokat lesz kénytelen csökkenteni, vagy adókat emelni. Ha a deficit májusig vagy júniusig 10 milliárd zloty alatt marad, nem lesz szükség a költségvetés módosítására, de ha eléri a 20 milliárdot, akkor igen.
Az Európai Bizottság a 2 százalékos növekedés mellett erre az évre a GDP 3,6 százalékát kitevő hiányt jósolt, miközben a kormány konvergenciaprogramjában csak 2,5 százalék szerepel. Rostowski azonban még mindig úgy látja, hogy ez a cél elérhető. A Pénzügyminisztérium a hét elején hozta nyilvánosságra a tavalyi államháztartási mérleg adatait. Eszerint a tervezett 27,1 milliárd helyett csak 24,6 milliárd zloty volt a hiány, de szeptembertől egyre jobban elmaradtak a bevételek az előirányzottól, az év egészében a 27,8 milliárddal kevesebb folyt be a kasszába, viszont 30,2 milliárd zlotyval csökkentek a kiadások is.
A napokban nyilvánosságra került makroadatok sem kedvezőek. Az ipari termelés a novemberi 8,9 százalékos zuhanás után decemberben további 4,4 százalékkal csökkent éves összehasonlításban, az előző hónaphoz képest pedig 3,7 százalékkal. Szezonálisan kiigazítva 7,4 százalékos volt az év/éves zsugorodás decemberben. A munkaközvetítő irodák számítása szerint ebben az évben akár 700 ezren is elveszíthetik állásukat, így a munkanélküliek aránya a tavaly decemberi 9,5-ről idén 13 százalékra emelkedhet. A legtöbb elbocsátásra az építő-, a bútor-, a ruházati iparban, a kohászatban és az autógyártásban kell számítani, vagyis elsősorban a munkanélküliségnek leginkább ellenálló nagyvárosokban.
