Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
Január 25-26-án Budapesten találkoznak a Nabucco gázvezeték építésében érintett országok képviselői, hogy megpróbáljanak kormányközi egyezséget aláírni a beruházásról. Talán tisztábban lehet majd a budapesti konferencián látni az erővonalakat, mivel ma ülnek tárgyalóasztalhoz Brüsszelben az érintett országok - Bulgária, Románia, Magyarország és Ausztria képviselői Törökországgal -, hogy útjára indítsák annak a kormányközi megállapodásnak a mielőbbi megkötését, ami létrehozhatja a vezetéképítés jogi és gazdasági keretét. Jövő kedden pedig Budapesten kerül sor a Gyurcsány Ferenc miniszterelnök által kezdeményezett Nabucco-csúcsra, amelytől a részt vevő 17-18 ország képviselői már konkrét lépések meghozatalát várják.
A tervezett csővezeték Törökországból szállítaná az oda a Kaszpi-tenger térségéből érkező földgázt nyugatra Ausztriáig, Bulgárián, Románián és Magyarországon keresztül. A 3300 kilométer hosszú vezeték építése számtalan halasztás után a dolgok mostani állása szerint 2010-ben kezdődhet és 2013-ra fejeződhet be - az először tervezett 2008-as építéskezdés helyett. A becsült költség 7,9 milliárd euró, a 2002-es eredeti elképzelésnek csaknem a duplája. A projektet a Nabucco Gas Pipeline International GmbH koordinálja, amelyet 2004-ben hoztak létre bécsi székhellyel. Ügyvezető igazgatója Reinhard Mitschek. A Nabucco-projekt része az EU transzeurópai energiahálózat-programjának. Megvalósíthatósági tanulmánya az EU finanszírozásával készült. Az Európai Bizottság Nabucco-ügyi koordinátora Jozias van Aartsen.
A tervek szerint a Nabucco az első években évente 4,5-13 milliárd köbméter gázt szállítana, ebből 2-8 milliárd köbméter érné el az ausztriai végpontot. A későbbiekben az éves mennyiségnek mintegy fele kerülne az ausztriai Baumgartenbe és a maradékot a vezetéknek otthont adó többi ország venné fel. Várhatóan 2020-ra a vezeték éves kapacitása elérné a 25,5-31 milliárd köbmétert és ebből 16 milliárd jutna Baumgartenbe. Ez azt jelenti, hogy a cső nem tudja kiváltani az orosz gázszállításokat, mert az európai szükséglet kevesebb mint 10 százalékát - egyesek szerint akkorra csak 5 százalékát - tudja kielégíteni.
A vezeték fő forrása az azerbajdzsáni Sah Deniz gázmező második fokozata, amelyet 2013-ban köthetnek a csővezetékre, azonban a Gazprom már tavaly ajánlatot tett az országnak, hogy a mező teljes gázhozamát megveszi piaci áron, és Azerbajdzsán nyíltan még nem kötelezte el magát egyik fél mellett sem. Az ukrán-orosz gázvita és a diverzifikálás jegyében jó jel az Európai Unió számára, hogy Ilham Alijev elnök bejelentette: részt kíván venni a budapesti konferencián, és egyes helyi kommentátorok tudni vélik, hogy itt fogja először nyilvánosan bejelenteni, hogy vállalják a gáz biztosítását a vezetékhez. A tervezők számítanak a türkmén és a kazah gázra is, és szóba került Irán is. Ezt azonban az Egyesült Államok tiltakozása miatt levették a napirendről. A Sah Deniz második fázisában 20 milliárd dollár beruházásra van szükség, hogy a mezőt termőre fordítsák és máris tíz ország jelentkezett, hogy vennének a gázból.
