Az Európai Bizottság (EB) tegnap kiadott gazdasági előrejelzése szerint az unió bruttó nemzeti terméke 2009-ben meredeken, 1,8 százalékkal csökken (az eurózónáé 1,9 százalékkal), mielőtt 2010-ben mérsékelt, 0,5 százalékos növekedést érne el. Magyarország kilátásai ennél az átlagnál valamivel jobbak - idén 1,6 százalékkal esik a GDP, jövőre viszont 1 százalékkal emelkedik, miközben az infláció idén 2,8, jövőre 2,2 százalékos, az államháztartás hiánya a GDP 2,8, illetve 3 százaléka lesz, míg az államadósság 73,8, jövőre pedig 74 százalékra mehet fel. A munkanélküliek aránya 2009-ben 8,8, 2010-ben 9,1 százalékra emelkedik. Az év első felét a kamatok emelkedése, a bizonytalanság fokozódása és romló külkereskedelmi kilátások jellemzik, csökken a foglalkoztatás és a fogyasztás, visszaesnek a beruházások, így a magyar gazdaság helyzetének javulása legjobb esetben is csak az év második felében kezdődhet meg.
Az eurózóna országai közül a GDP visszaesésében az "aranyérmes" idén Írország lesz 5 százalékkal, míg az egész unió teljesítményét meghatározó Németországé a második hely, -2,3 százalékkal. Az EB szerint az unió új tagjai Közép- és Kelet-Európában különösen megszenvedik a hitelek beszűkülését, a belső fogyasztás és az export visszaesését, ahogy a befektetők kevésbé kockázatos tájakra menekülnek és hagyományos exportpiacaik a válság miatt egyre kevesebb árut vesznek fel. Idén a legjobb növekedést a térségben Szlovákia produkálja, 2,7 százalékosat, a lengyel GDP 2 százalékkal nőhet - szemben a varsói kormány által prognosztizált 3,7 százalékkal.
Az EB szerint a pénzügyi piac stabilizálására szolgáló intézkedések, a monetáris politika lazítása és a gazdaságélénkítési tervek lehetővé teszik a gazdaság idei visszaesésének megállítását, és megteremtik az év második felében várt fokozatos fellendülés feltételeit. Jelenleg a legfontosabb az, hogy az intézkedések eredményesek legyenek: az ésszerű áron nyújtott hitelezés visszaállítása és a pénzügyi ösztönző csomagok gyors végrehajtása serkenti a beruházásokat és a magánfogyasztást. A bizalom helyreállítása érdekében pedig a tagállamok vállaljanak kötelezettséget a megbomlott áht-egyensúly helyreállítására, amint a gazdaság visszatér a rendes kerékvágásba, így biztosítható a büdzsék közép- és hosszú távú fenntarthatósága - mondta Joaquín Almunia gazdasági és pénzügyi biztos.
Idén a világ GDP-növekedése az előrejelzések szerint 0,5 százalékra mérséklődik a 2008-as 3,3-mal és a 2004-2007 közötti 5 százalékos átlaggal szemben. A pénzügyi piacok helyzetének javulásával és a makrogazdasági politika (többek között az Egyesült Államokban bekövetkező) enyhülésével 2009 második felétől kezdve fokozatos és mérsékelt globális növekedés jöhet. A globális GDP-növekedés 2010-ben várhatóan 2,75 százalék körül alakul.
Mivel 2008 harmadik negyedévében az euróövezet és az EU GDP-je 0,2 százalékkal csökkent, ezzel fennállása óta először az euróövezet technikai recesszióba süllyedt, majd 2009 első felében a GDP további zuhanása várható. Idén az EU-ban előreláthatólag 3,5 millió munkahely szűnik meg, a munkanélküliségi ráta 8,75 százalékra nőhet az unióban és 9,25 százalékra az euróövezeten belül, majd további emelkedés várható 2010-ben.
Az uniós államháztartásra nagy terhet ró a korábbi rendkívüli bevételnövekedési tendencia megfordulása, az adóbevételek csökkenése, valamint a tagállamok által elfogadott, illetve a már bejelentett válságenyhítő intézkedések hatása. Ezek összege 2009-ben az eddigi bejelentések szerint az EU GDP-jének mintegy 1 százalékát teszi ki. Így az uniós országok együttes áht-hiánya az idén megduplázódhat, elérve a 4,5 százalékot, ami az euróövezetben 1,75-ről 4 százalékra emelkedést jelent. Ugyanakkor az inflációs nyomás gyorsan mérséklődik. Megfordult a nyersanyagok árának nagymértékű, 2008 nyarán inflációs csúcsot eredményező növekedése, így a fogyasztói árak emelkedése az unióban a 2008-as 3,7 százalékról 2009-re 1,2 százalékra megy le, 2010-ben pedig 2 százalék körül alakulhat.
