Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
Közép- és Kelet-Európa gazdaságainak lassulása tartós lesz, de a térség várhatóan jobban és gyorsabban fog alkalmazkodni a kialakult helyzethez, mint Nyugat-Európa számos fejlettebb gazdasága, mivel ezen országok számára magától értetődő a változás - nyilatkozta az IMF Survey online kiadványnak Marek Belka volt lengyel miniszterelnök, aki 2008. november 1. óta a Nemzetközi Valutaalap európai osztályának vezetője. Ezek az országok sikeresen megreformálták intézményrendszerüket, és többségük sokoldalú és rugalmas gazdaságot hozott létre. Az új igazgató hangsúlyozta: a válság figyelmeztetés Európa számára, hogy erősítse meg pénzügyi együttműködését, és elkezdjen gondolkodni az olyan hosszú távú problémákon, mint a társadalmak elöregedésének költségvetési terhei és a termelékenység fokozása. Kifejezésre juttatta reményét, hogy a krízis politikai lendületet ad a mélyebbre ható reformoknak, amelyeket normális időkben lehetetlen volna végrehajtani. Mint szavaiból kitűnt, nem várnak el egységes reagálást a kialakult helyzetre - Lettország esetében például az IMF pénzügyi segítségének egyik feltétele volt, hogy tartsák fenn a rögzített árfolyamot, ne értékeljék le a nemzeti valutát, a latot, míg Izlandon tudomásul vették, hogy Reykjavík ragaszkodik valutaárfolyamának lebegtetéséhez. Belka szerint az árfolyam-politika olyan tényezőktől függ, mint a gazdaság nagysága, az állam- és magánadósságok szintje, a valutatartalékok nagysága és az ország intézményrendszere. Így míg Lettországban, ahol a gazdaságban az ingatlan- és a pénzügyi szektor dominál és a leértékelés komoly problémákat okozott volna, nem is szólva annak hatásáról a többi balti országra, Izlandon a gazdaság méretéhez képest példátlanul nagy bankok összeomlása az árfolyam lebegtetése mellett szólt.
Belka elismerte, hogy az IMF, bár figyelmeztetett a világgazdaságot és az egyes országokat fenyegető veszélyekre, ezeket nem hangsúlyozta eléggé - az érintettek pedig nem vették komolyan.
