A Gazdasági Versenyhivatal (GVH) sikeresnek értékeli a 2008. évi munkáját, mely nagyszámú versenyhivatali eljárásban és a versenypártoló, valamint a versenykultúra fejlesztő munka erősítésében öltött testet - áll a hivatal közleményében.
A versenyfelügyeleti eljárások száma az előző évekhez képest valamelyest csökkent: 165 versenytanácsi határozattal lezárult eljárás volt. A versenyfelügyeleti eljárásban hozott határozatok 59 esetben állapították meg a versenytörvény megsértését, s összesen 716,7 millió forint összegű bírságot szabott ki a hivatal. Ez jóval kevesebb a tavaly összesen kirótt 2,2 milliárd forintnál, aminek oka elsősorban a jelentős bírsággal járó kartell ügyek számának csökkenésében keresendő, hiszen azok hivatali átfutási ideje meghaladja az egy naptári évet.
A GVH 2007-ben a fogyasztók megtévesztése miatt indított eljárásokkal foglalkozott a legtöbbet. A versenyhatósághoz minden eddiginél több panasz és bejelentés érkezett ilyen ügyekben, így nem meglepő, hogy 59 határozatban összesen 698,7 millió forint bírságot szabott ki a GVH. Jóllehet a GVH egyre nagyobb összegű bírságokat állapít meg a fogyasztók megtévesztése miatt, vannak olyan ágazatok, ahol évről-évre ismétlődnek a jogsértések. Ezek közé tartozik a távközlési szektor, ahol a vezetékes és a mobil telefontársaságokat több alkalommal is eljárás alá vonta a hivatal, mert Internet szolgáltatásaikat megtévesztő módon hirdették. Az egészséges életmódra való törekvést kihasználva több cég is úgy hirdette termékét, hogy azoknak megalapozatlanul gyógyhatást vagy egészségmegőrző hatást tulajdonított, de a kiskereskedelmi láncok hirdetési újságjaiban szereplő termékismertetők is több alkalommal a fogyasztó megtévesztésére alkalmasnak bizonyultak.
A legnagyobb visszhangot általában a GVH kartell ügyekben hozott döntései váltják ki. Ebben az ügycsoportban 2007-ben összesen valamivel több, mint egymilliárd forint volt a kiszabott bírság összege. 2008-ban kartellezés miatt 28 vizsgálat indult, ám bírsággal szankcionált ügylezárásra a tavalyi évben nem került sor. A visszaesés oka egyrészt az, hogy a kartellezők szorosabbra zárták soraikat, megnehezítve ezzel a GVH dolgát, másrészt pedig az, hogy az ilyen ügyek hivatali - bonyolultságtól is függő - átfutási ideje (a törvényben meghatározott határidők alapján) meghaladja az egy naptári évet. 2008-ban is sikerült néhány komoly kartell nyomára bukkanni. A taxisok, a molnárok vagy éppen a betongyártók ügyében jelenleg is zajlik a versenyhivatali vizsgálat.
Erőfölénnyel való visszaélés megállapítására és bírság kiszabására idén sem került sor. Ez azonban nem jelenti azt, hogy ne lettek volna ilyen ügyek a GVH előtt. A legnagyobb horderejű esetek azonban nem bírsággal, hanem kötelezettségvállalással zárultak, mivel a versenyhatóság megítélése szerint ezzel a módszerrel jobban jártak a fogyasztók, mint a központi költségvetésbe befolyó bírsággal. Fontos eredménynek tekinthető például, hogy a Tesco a versenyhatóság közbenjárására kénytelen volt átalakítani beszállítói szerződéseit.
2007-ben 46 fúzió iránti kérelmet bírált el a GVH. A gazdasági élet szereplői a jelek szerint megtanulták, hogy milyen esetben kell kérni a GVH jóváhagyását egy-egy cég felvásárlásakor, hiszen e területen csak egyetlen esetben került sor törvénysértés megállapítására.
Összességében megállapítható, hogy a 2008. évben is sikeresen védte meg a GVH a bíróságok előtt a határozatait: a jogsértés tekintetében az elsőfokon eljáró Fővárosi Bíróság 90 százalékban, a másodfokon eljáró Fővárosi Ítélőtábla több mint 93 százalékban hagyta helyben a versenyhatóság határozatait.
