Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
A Bush-kormányzat regnálásának hátra lévő heteiben nem fogja arra kérni a kongresszust, hogy engedélyezze a 700 milliárd dolláros pénzügyi mentőcsomag (TARP) megmaradt felének felhasználását. A helyzet az, hogy ha kérné, valószínűleg akkor sem kapná meg a felhatalmazást, mivel az első 350 milliárd elköltésével nem tudna elfogadhatóan elszámolni.
A múlt héten az Associated Press (AP) felmérést készített a bankok körében arról, mire fordították a kormánytól kapott közpénzt. Az eredmény lesújtónak bizonyult: gyakorlatilag átláthatatlan a segélyek felhasználása. Az AP 21 olyan banknál érdeklődött, amely legalább 1 milliárd dollárt kapott a TARP-ból, ám ezek közül egytől sem kapott érdemi választ arra, mire költötte a pénzt. Néhány pénzintézet PR-osai elsütötték a szokásos közhelyeket, miszerint "megerősítettük a bank pénzügyi egyensúlyát és több hitelt folyósítottunk", mások egyáltalán nem válaszoltak a hírügynökség megkeresésére.
A gond az, hogy a bankokat semmi sem kötelezi arra, hogy elszámoljanak az állami pénzzel. A kormány mellett működő számvevőszék jelentése szerint hiába tett erőfeszítéseket a pénzügyminisztérium és kongresszus, hogy a TARP-ról szóló törvény garanciákat tartalmazzon a kiutalt összegek megfelelő felhasználására vonatkozóan, a jogszabály nem követeli meg a pénzintézetektől a részletes elszámolást.
A törvényhozás persze végezhet ellenőrzéseket, de csak a bankokat megalázó módon. Meghallgatásra berendelheti az érintett intézmények vezetőit, akár már azt követően, hogy januárban újraindul a munka a képviselőházban és a szenátusban.
Több szakértő most ki van akadva, mivel támogatta ugyan a TARP-ot, de csak azzal a feltétellel, hogy a közpénzt teljesen átlátható módon használják fel. Most jönnek rá, hogy a TARP, illetve az egyes országok ahhoz hasonló pénzügyi csomagjai és a világ jegybankjainak nagyvonalú bankmentő lépései nem gyógyították be a pénzügyi rendszer sebeit. Ehelyett jó esetben csak annyit érnek el, hogy kipótolják azt a pénzt, amire a világkereskedelem mozgásban tartásához szükség van.
