Három hónapon belül ötödször csökkentett kamatot tegnap a kínai jegybank - az irányadó kamat ezúttal 0,27 százalékkal ment lejjebb, 5,31 százalékra, a betéti kamat ugyanennyivel, 2,25 százalékra. Emellett szűkítették a kötelező tartalék arányát 0,5 százalékkal, a nagybankok esetében 15,5, a kisebbeknél 13,5 százalékra. Az elemzők szerint a bank addig, amíg a gazdaság újra lendületbe nem jön, nem hagyja abba a 11 éve példátlan mértékű kamatvágásokat. Márpedig arra a közeljövőben nincs esély - a 2007-es 11,9 százalékos gazdasági növekedés után a Világbank jövőre 7,5 százalékot vár, ami közel két évtizede a legrosszabb eredmény. A pekingi kormány az év első felében kezdett átállni az infláció elleni harcról a gazdaság ösztönzésére, s a stratégiaváltás jogosságát az események alakulása igazolta, novemberben már 22 hónapja a legalacsonyabb volt az infláció, 2,4 százalék, miközben februárban még 12 éves csúcsot döntött.
A kínai kormányzatnak elég gyorsan kellett politikát váltania azt követően, hogy hosszú ideig a gazdaság túlhevülése volt a fő veszély; most, hogy a globális válságot már a kínai export, illetve az ingatlanpiac is megérzi, az élénkítés került előtérbe, ám lehet, hogy későn. Kína a defláció közeli állapot felé tart - állítják ázsiai elemzők -, hiszen negyedik hónapja mérséklődnek a fogyasztói árak. Egyes vélemények szerint a defláció 2002 óta először már februárban beköszönthet, visszafogva a gazdasági növekedést. Novemberben éves összevetésben már csak 5,4 százalékkal emelkedett az ipari termelés, ami az adat jegyzése óta a legkevesebb, és több mint hét éve először csökkent az export.
