Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
Az infláció elleni harc által meghatározott monetáris politika évtizedei után gyökeres fordulatot hozott a pénzügyi és gazdasági válság, a világon szinte már csak egyes, speciális helyzetben levő országok, mint Ukrajna mond ellent a gazdaság kamatcsökkentéssel való élénkítésének. A fordulatot megkönnyítette, hogy a jegybankok joggal hivatkoztak az inflációs szint zuhanására, amit az ingatlanárak drasztikus csökkenése, a gazdaság lassulása, az export visszaesése, a lakossági fogyasztás lefékeződése és más válságelemek okoztak. Így a monetáris döntéshozók figyelme a gazdaság élénkítése felé fordulhat, amelyet világszerte elsősorban a hitelköltségek csökkentésével próbálnak meg elősegíteni.
Az USA jegybankjának szerepét betöltő Federal Reserve nyíltpiaci bizottsága (FOMC) a múlt héten az elemzők által vártnál nagyobb, 75 bázispontos csökkentéssel, 0,25 százalékra vitte le az irányadó szövetségi alapkamatot - ilyen mélységben még sohasem volt ez a ráta. Ezzel a Fed tavaly szeptember óta összesen 5 százalékpontot vágott és már e döntés előtt jelezte, hogy a recesszió elleni harcban kész más fegyvereket is bevetni. A tegnapi közleményben az FOMC hangsúlyozta: a Fed, amely arra számít, hogy a gyenge gazdasági feltételek közepette egy ideig még rendkívül alacsony szinten marad a szövetségi alapkamat, minden rendelkezésére álló eszközt igénybe vesz, hogy előmozdítsa a fenntartható növekedést és megőrizze az árstabilitást.
Alig két hete, hogy tízéves fennállása óta a legnagyobb kamatcsökkentést hajtotta végre az Európai Központi Bank (ECB), amikor 75 bázisponttal, 2,5 százalékra csökkentette az eurózóna alapkamatát. A bejelentés időpontjában már tudni lehetett, hogy az Eurostat megerősítette előzetes becslését, amely szerint a valutaövezetben a harmadik negyedévben az előzőhöz képest 0,2 százalékkal visszaesett a GDP; ez megegyezik a második negyedévi adattal, vagyis az eurózóna technikailag recesszióba került. Ugyanakkor az eurózóna inflációja előzetes adat szerint novemberben 2,1 százalékra esett vissza az októberi 3,2-ről - nagyrészt az olajár zuhanásának köszönhetően. Jean-Claude Trichet, az ECB elnöke - bár az elemzők általában úgy vélik, a központi bank nem áll meg a lazítással - mégis úgy nyilatkozott: a banknak el kell kerülnie, hogy a túl alacsonyra levitt kamatszint csapdájába szoruljon.
A Bank of England (BoE) viszont ugyanaznap kerek egy százalékpontot vágott, amivel két százalékra - az 1951-es szintre - vitte le az alapkamatot, és monetáris politikai tanácsának nyilatkozata szerint további intézkedések nélkül aligha lehet helyreállítani a normális hitelezési folyamatot. Mervyn King, a BoE kormányzója utalt arra, hogy nem tartja kizártnak a zéró kamatszint lehetőségét, miután a brit GDP 16 éve először 0,5 százalékkal zsugorodott a harmadik negyedévben.
A Bank of Japan (BoJ) hétfőn 0,3 százalékról 0,1 százalékra csökkentette alapkamatát és további forrásteremtő lépéseket jelentett be. A bank átmenetileg beszáll a reálszféra finanszírozásába: rövid távú vállalati adósságokat, váltókat vásárol fel. Emellett a következő időszakban havi 1,4 ezer milliárd jen (15,7 milliárd dollár) értékben vásárol állampapírokat, szemben a jelenlegi 1,2 ezer milliárddal. A japán kormány prognózisa szerint a japán gazdaság a következő pénzügyi évben stagnálni fog a 2008/2009-es időszak 0,8 százalékos zsugorodása után.
