Van rá esély, hogy a keddi választás nyomán - 1933 óta először - egy újabb, hosszabb, a Demokrata Párt által dominált éra kezdődhet - mondta lapunknak Győri Gábor Amerika-szakértő. A közpolitikai kutató szerint az most a fő kérdés, hogy egy alapvetően konzervatív országban a Clinton-korszakhoz hasonló kis megszakítás lesz Obama elnöksége, vagy egy valódi, F. D. Roosevelt elnök New Dealjéhez hasonló átrendeződés megy végbe. Hogy melyik változat valósul meg, az attól függ, hogy Obamának sikerül-e tartósan maga mellett tartania a most a demokraták oldalára átbillent szavazói csoportokat. Ez ellen szól, hogy az 1929-33-as világválságot követően a republikánusok pozíciói a mainál lényegesen jobban visszaestek, mellette viszont, hogy a kongresszus mindkét házában stabil többséget élvező Obama könnyen átviheti majd akár nagyszabású terveit is. Legalábbis akkor, ha ezek kellően meggyőzőek a frakcióban egyre nagyobb szerepet játszó konzervatívabb demokraták számára. E tekintetben ma még nem világos, hol vannak nézeteltérések a kongresszusi demokraták és a leendő elnök között, de azzal kalkulálni kell, hogy a viszony a pártazonosság ellenére sem feltétlenül lesz felhőtlen, ahogy az történt a tiszta demokrata kongresszussal induló, de végül az 1994-es időközi választási vereség nyomán irányváltásra, és a republikánusokkal való egyezkedésre kényszerülő Bill Clintonnal. Obama törvényhozási prioritásai között az energiapolitika és az egészségügy áll, e területeken viszont az állami beavatkozás jelentős, New Deal nagyságrendű kiterjesztése még akkor is akadályokba ütközne, ha ilyesmi szerepelne a megválasztott elnök tervei között. Obamának heterogén tábort kell egyben tartania, miközben törekednie kell a kompromisszumkész, a változás elérésére törekvő imidzs fenntartására is - emelte ki Győri.
Sebők Miklós