Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
Izland, Ukrajna és Magyarország megtámogatása ügyében a Nemzetközi Valutaalap (IMF) még teli páncélszekrénnyel, sőt páncélteremmel a háta mögött dönthet, de pénze nem tart örökké. A szervezetnek 200 milliárd dollár áll azonnal rendelkezésére és további 50 milliárdhoz tud gyorsan hozzájutni. Ez az összeg, bár jelentősnek látszik, a pénzvilágban nem az. Simon Johnson, az IMF volt vezető közgazdásza a Financial Timesnak azt mondta: ahhoz, hogy a szervezet komoly globális játékos legyen, legalább 2000 milliárdra volna szükség, a most rendelkezésére álló pénz gyorsan elfogyhat. Véleménye szerint valószínűleg már kész az IMF terve, ami a következő néhány hónap alatt pénzének mintegy negyedét viszi el. Befektetési banki elemzők úgy látják, hogy egyedül Ukrajna a jövő évben 55-60 milliárd dollár külső forrás bevonására kényszerül.
A szükséges összegek olyan nagyok, hogy a helyzetet lehetetlen kezelni a hagyományos módon, vagyis úgy, hogy a bajba került ország IMF-kvótájának legfeljebb háromszorosát kaphatja meg - Ukrajna kvótája nyolcszorosához, Izland a tizenegyszereséhez juthat hozzá. Felbomlóban van a George W. Bush amerikai elnök által eddig erőltetett modell, hogy egyedül az IMF feleljen a mentőakciókért. Izland skandináv forrásokat von be az IMF-pénz kiegészítéseként, sőt az oroszokkal is tárgyaltak, míg Magyarország a Valutaalap mellett számíthat az Európai Központi Bank támogatására is. Pedig ezek kis gazdaságok, amelyek stabilizálására elméletileg képes lehet az IMF, az olyan óriásokéra viszont, mint az ugyancsak válságtól fenyegetett Brazília, Törökország vagy Argentína, egyedül nem alkalmas. A japánok annyira tartanak attól, hogy az IMF mellett szükségessé váló kétoldalú hitelmegállapodásokkal az oroszok vagy a kínaiak komoly politikai befolyásra tehetnek szert Ázsiában, hogy megszellőztette: kész valutatartalékainak egy részét, akár 200 milliárd dollárt a Valutaalap rendelkezésére bocsátani.
