Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
A Times szerint a Nemzetközi Valutaalap (IMF) az utolsó, amelyhez hitelért fordulnak a válság sújtotta országok, olyan szigorúak a feltételei - sokan erre vezetik vissza az ázsiai országok problémáit, amelyekkel a kilencvenes évek pénzügyi válságából a segítségének köszönhetően kijutva szembe találták magukat. Ennek ellenére a lap értesülései szerint számos ország kezdett tárgyalásokat az IMF-fel egy esetleges hitel igénybevételéről.
Korábban a feltételek általában a fejlett nyugati országok gazdaságpolitikájához való közelítést szolgálták: kötelezték a felvevő országot a költségvetési hiány és az infláció leszorítására, ahol ez időszerű volt - például a volt szocialista országoknál - a privatizációra, a piacgazdaság alapjainak megteremtésére, valamint a szükséges gazdasági reformok végrehajtására. Ezt a modellt alkalmazták Ázsiától Törökországon át Romániáig. A feltételek szigorúsága és a külső kényszer érzése miatt egyre kevesebben kértek a szervezet hiteleiből, különösen mivel a pénzbővében könnyen kaphattak kölcsönöket bárhonnan. Mára azonban sok minden megváltozott, akár fejlett országok is rászorulnak az IMF segítségére.
Bár eddig alig szivárgott ki valami a valutaalap jelenlegi feltételeiről, úgy tűnik, abban is van változás. Az IMF reaktiválta rendkívüli helyzetekre létrehozott gyorsított hitelprogramját, így két héten belül és a korábbinál enyhébb feltételek mellett jóváhagyhatóak a hitelek, szemben a szokásos, akár több hónapos eljárással, amely aprólékosan kidolgozott kondíciókat szabott. Még a válság kitörése előtt hagytak jóvá egy 750 millió dolláros hitelkeretet Grúziának, amelyből az eddig csak 250 milliót vett fel, hogy az IMF-fel kötött megállapodása értelmében a jegybanki tartalékai megszilárdítására használja azt. Az ukrán pénzügyminisztérium vasárnapi bejelentése szerint elvileg megállapodtak egy 16,5 milliárd dolláros, 24 hónapos készenléti hitelben, amelynek feltétele a költségvetés egyensúlyba hozatala és a bankszektor megtámogatásához szükséges reformok véghezvitele, amit el kell fogadnia a kijevi parlamentnek. Bár az izlandi kormányfő a múlt héten bejelentette, hogy létrejött a megállapodás az IMF-fel egy kétéves, 2 milliárd dolláros készenléti hitel folyósításáról, a skandináv hírügynökség szerint még csak a hivatalos tárgyalásokat kezdték meg és gyorsított eljárásban is legjobb esetben ezen a héten születhet meg az egyezség. Ráadásul Geir H. Haarde miniszterelnök közölte, hogy az IMF feltételei elfogadhatóak, ellenzéke szerint viszont hihetetlenül szigorúak - írta az IceNews.
