Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
Globális választ kell adni a globális válságra - mondta George W. Bush amerikai elnök, és ezt a jelszót magáévá tette a világ. A hétvége a globális válságtanácskozásoké volt. Pénteken a G7-csoport, a világ hét vezető ipari hatalmának pénzügyminiszterei és vezetői üléseztek, majd a G20, a legnagyobb fejlődő országok, köztük Kína, India, Oroszország és Brazília miniszterei, szombat-vasárnap pedig megtartották a Nemzetközi Valutaalap és a Világbank - ezúttal szokásosnak nem nevezhető - közgyűlését. Az elemzők szerint a piacok kifejezésre fogják juttatni elégedetlenségüket az eredmények láttán - radikális akcióterv helyett egyelőre csak annak ideológiai alapjait vetették meg a csúcsokon, miután a múlt héten 2700 milliárd dollárral zuhant a tőzsdéken forgó részvények értéke.
A G7 pénzügyminiszterei és jegybankárai közös nyilatkozatukban hangsúlyozták, hogy a rendkívüli helyzetben minden szükséges lépést meg kell tenni a hitel- és pénzpiacok dermedtségének feloldására, a betétesek védelmére és a nagybankok összeomlásának - szükség esetén - állami segítséggel történő megakadályozására. Mindezt pedig összehangoltan, egységben, úgy, hogy elkerüljék mindezeknek a potenciálisan káros hatásait más országokra. Ez az elemzők szerint arra utal, hogy az utóbbi napokban több európai kormány is egyoldalúan másoknál kedvezőbb garanciákat ígért a betéteseknek, amelyek országukba vonzhatják más államokból a betéteket. Az egységszólamok ellenére a hétvégén Ausztrália és Új-Zéland is bejelentette, hogy három évre teljes garanciát ad a bankbetétekre.
A G20 magáévá tette a G7 határozatát és állást foglalt az egységes fellépés mellett - ami egyébként fordulatot jelent az amerikai politikában, hiszen alig néhány napja fejtette ki Henry Paulson amerikai pénzügyminiszter: "naivitás" azt hinni, hogy különböző körülmények között működő különböző gazdaságok ugyanazt az utat követhetik.
Hasonlóságok azonban máris vannak: a brit kormány a múlt héten úgy döntött, hogy 50 milliárd fontért vásárol nyolc nagybank részvényeiből, és 250 milliárdnyi hitelgaranciát ad a bankközi kölcsönökre, s most az amerikai pénzügyminiszter is közölte, hogy mielőbb megkezdik a bajba jutott bankok részvényeinek felvásárlását, amire az 1929-es nagy gazdasági világválság óta nem volt példa. A különbség, hogy a britek, akik ma jelentik be, mely bankokat vásárolják fel, a kormány képviselőjét delegálni fogják a többségi tulajdonukba került pénzintézetek igazgatótanácsaiba, míg az amerikaiaknak nincs ilyen szándékuk.
Az IMF 185 tagországa elfogadta a G7 programját. A Nemzetközi Valutaalap vezérigazgatója, Dominique Strauss-Kahn ugyancsak az egységes fellépés mellett állt ki, hangsúlyozta, hogy készek azonnal segíteni (Izland máris közölte, hogy fontolóra veszi a felajánlást) nemcsak a fejlődő, de a fejlett országoknak is, amelyek eddig kiestek az IMF támogatási köréből, és ehhez rendelkeznek megfelelő tartalékokkal.
Az eurózóna kormányfői tegnap a kora esti órákban kezdték meg tanácskozásukat válságelhárító politikájuk összehangolásáról, amiről tárgyaltak Gordon Brown brit miniszterelnökkel is. Lapzártánkig nem ért véget a csúcs, amelyen egy a G7 által megfogalmazottnál konkrétabb intézkedési csomagot kívántak elfogadni, bár jelentős különbségek vannak a brit, a francia és a német elképzelések között. Joaquín Almunia, az Európai Bizottság pénzügyi biztosa még a tárgyalások előtt úgy nyilatkozott: tekintettel a térség inflációjának lassulására, van esély arra, hogy az Európai Központi Bank a közeljövőben ismét kamatot csökkentsen.
