Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
Röviddel a nyitás után kedden két órára felfüggesztették a kereskedést a moszkvai tőzsdén, az újrakezdést követően a rubelben jegyzett részvények tőzsdeindexe, a Micex 3, a valutában jegyzettek RTS indexe 1,3 százalékot esett délután. A délelőtti zuhanást az elemzők egyértelműen az amerikai piacmentő akció kudarcával magyarázzák, ami megrázta a világ tőzsdéit. A pénzügyi piacok szövetségi szolgálatának nevezett felügyeleti szerv tegnap bejelentette, hogy megváltoztatja a kereskedés felfüggesztésének feltételeit: a nyitáskor engedélyezett limitet a jelenlegi 12-ről 10 százalékra, a napközben érvényes határt 8-ról 5 százalékra csökkenti. A felügyelet egyúttal engedélyezte, hogy a piacok este egy órával tovább tartsanak nyitva.
Eközben töretlenül folyik az állami mentőakció az oroszországi bankok megerősítésére. Vlagyimir Putyin orosz miniszterelnök eredetileg 100 milliárd dollárt ígért a bankoknak, amit hétfőn további 50 milliárddal egészített ki, ráadásul közölte, hogy a jegybank biztosíték nélkül fog hitelt nyújtani a rászoruló pénzintézeteknek, kitágítva ezzel az állami segélyhez való hozzájutás kereteit. A pénzügyminisztérium kedden már úgy nyilatkozott, hogy 200 milliárd dollárnyi összeg áll a költségvetésből a bankok rendelkezésére. Ebből a keretből a jegybank 50 milliárd dollárt ad a VEB állami fejlesztési banknak, amit azon bankok hiteleinek refinanszírozására fordíthat, amelyeket az amerikai és európai bankokhoz hasonlóan likviditási válság fenyeget. Ez elegendő idei fizetési kötelezettségeik teljesítésére. Bár biztosítékként jól jöhet a háttérben ugrásra készen álló állami vagyon, a problémát azonban a jelek szerint nem elsősorban a tőkehiány okozza Oroszországban. Erre utal a RIA Novosztyi híre, hogy az utóbbi napokban a jegybank aukcióin a kereskedelmi bankoknak felkínált napi 300 milliárd rubelnek a felét se vették igénybe.
A válság oka elsősorban a bizalmi válság: minden bank attól tart, hogy partnere csődbe mehet, ezért megbénult a normális bankközi hiteláramlás. Ékes bizonyítéka a bizalmatlanság árának, hogy a bankközi átlagos kamatláb a szeptember 24-ei 4,3 százalékról tegnap 8 százalékra ugrott. Árulkodó jel ugyanakkor, hogy a nagybankok 7-8 százalékról 11-13 százalékra emelték az olaj- és gáztársaságoknak nyújtott rubelhitelek éves kamatát, a kisebbek pedig már 18 százalékot kérnek hiteleik után. A reálgazdaság sem marad mentes a nemzetközi pénzügyi válság hatásaitól. A kereslet visszaesése miatt esik az olaj és egyéb nyersanyagok világpiaci ára, márpedig a nyersanyag-kitermelés adja az orosz gazdaság egyik legfontosabb pillérét. Az építőipar és az autógyártás visszaesése miatt Oroszországban is csökken a kereslet az acél iránt - a betonacél ára már több mint 10 százalékot zuhant.
