Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
Sikerült a Fehér Háznak a republikánusok és a demokraták képviselőivel áttörést elérni az éjszakába nyúló tárgyalásokon az amerikai pénzintézeteknek nyújtandó 700 milliárd dolláros segélyről, amit sokkal inkább elleneztek George W. Bush elnök saját pártjának képviselői, mint a demokraták, visszautasítva az állam ilyen mértékű beavatkozását a gazdaságba. Sokan attól tartanak, hogy a terv megvalósítása mintegy 70 éve példátlan költségvetési hiányt fog okozni, amelynek összege akár ezermilliárd dollár is lehet. A kompromisszumkészséget nyilván elősegítették a hét végén megjelent kedvezőtlen makroadatok: a munkanélküliek száma hét éve a legnagyobbat ugrott, s a második negyedévi előzetes GDP-növekedési adatot lényegesen, 3,3 százalékról 2,8-re rontotta le a kereskedelmi minisztérium.
A részben a Fehér Ház szóvivője, részben a pártok képviselői által nyilvánosságra hozott információkból az derül ki, hogy készek megszavazni az egész, 2 évre tervezett 700 milliárdos csomagot, amiből 250 milliárdot azonnal a bankok megmentésére fordíthatnak, további 100 milliárdot az elnök külön kongresszusi jóváhagyás nélkül lehívhat szükség esetén, a fennmaradó 350 milliárd felvételét pedig csak törvényhozási határozattal állíthatják le.
A demokraták többek között azt hangsúlyozták, hogy a döntéssel hárommillió munkahelyet mentenek meg - ennyien veszthetnék el állásukat heteken belül, ha hagyják csődbe menni az érintett pénzintézeteket. A kiharcolt engedmények közé sorolják, hogy sikerült a tervbe belevenni a programban részt vevő pénzintézetek vezetői fizetésének korlátozását. Országos felháborodást keltett ugyanis, hogy a bankokat csődbe vivő menedzserek sok millió dolláros fizetéseket és sok tízmilliós végkielégítéseket kaptak. Ezért egyébként már a brit kormány is gondolkodik a bankárfizetések valamilyen korlátozásán.
Az immár nemzetközi dolláréhség enyhítésére a Fed 13 milliárddal, 290 milliárdra emelte a külföldi partnerei rendelkezésére álló alapot. A Bloomberg szerint ennek köszönhetően európai jegybankok most először egy hétre kölcsönöznek dollárt. A ma induló akcióban az Európai Központi Bank, a Bank of England és a Swiss National Bank vesz részt. Erre elsősorban azért van szükség, mert az általános bizalmi válság miatt szinte megbénultak a kereskedelmi bankok egymás közti hitelezésének szokásos csatornái. A Bank of Japan például pénteken 14 milliárd dollárt pumpált a piacokba.
