Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
A Slovensky Plynárensky Priemysel (SPP) szlovák gázművek arra hivatkozva, hogy az olajárak a vártnál gyorsabban nőttek, a napokban 19,5 százalékos, novembertől hatályba lépő lakossági gázáremelésről szóló javaslatot nyújtott be a szlovák árszabályozási hivatalnak (ÚRSO). Lépését azzal is indokolta, hogy az országban utoljára 2006 novemberében drágult a lakossági vezetékes gáz ára. Robert Fico szlovák miniszterelnök pártja, a Smer szombati elnökségi ülésén e lépést viszont "őrültségnek" nevezte, és kijelentette: ha az SPP külföldi kisebbségi tulajdonosainak nem elég a tavalyi, adózás utáni 16,7 milliárd koronás (131,9 milliárd forint) nyereség, akkor az állam hajlandó visszavásárolni a részesedésüket. Fico azt is felvetette, ha nem adják el az általa ajánlott 130 milliárd koronáért (1027 milliárd forint) a 49 százalékos részesedésüket, akkor a kormány módosítja a kereskedelmi törvénykönyvet, és az új törvény többé nem tenné lehetővé, hogy a kisebbségi tulajdonosnak legyen többsége az adott cég vezetésében (jelenleg ez a helyzet az SPP-ben). Robert Fico szerint az energetikai cégnek le kellene mondania a lakossági gázszolgáltatásból eredő, évi 250 millió koronás (kb. 2 milliárd forint) nyereségéről.
A gázművek 49 százalékát a Dzurinda-kormány adta el 2002-ben, mégpedig 123 milliárd koronáért (972 milliárd forint) a francia Gaz de France és a német E.On Ruhrgas alkotta konzorciumnak. A képhez hozzátartozik, hogy idén az állam mint többségi tulajdonos 12,24 milliárd korona (96,7 milliárd forint) osztalékhoz jutott, vagyis a cég magas profitjának többsége a szlovák államkasszába folyik be. "Ez Chavez populizmusa, ami mögött a gazdasági életben is megmutatkozó idegenellenesség és kapitalizmusellenes hangulat húzódik meg. Ha Fico valóban megteszi, amiről beszél, az alaposan ronthatja Szlovákia hitelképességét" - nyilatkozta Grigorij Meseznikov, az IVO szlovák társadalomkutatási intézet vezetője. "Ha Fico valóban beváltja fenyegetéseit, azzal veszélybe sodorja a többi ország, elsősorban Csehország, Magyarország és Lengyelország eurózóna-tagságát, mivel ez intő jel volna az Európai Központi Bank és a többi uniós intézmény számára" - vélekedett Miroslav Plojhar, a JP Morgan elemzője.
