A legfrissebb lakossági hitelstatisztikák alapján mind a lejalapú, mind a devizaalapú felvett hitelek lassuló növekedési ütemet mutatnak. Szakértők szerint az igazi lassulás még csak ezután várható. Az idei év első hét hónapja után a lakosság és a vállalatok által felvett hitelek szintje 178,69 milliárd lejre rúgott, ami az előző hónaphoz képest komoly lassulást, mindössze 0,3 százalékos gyarapodást jelent, bár a növekedési ütem éves viszonyításban még így is 55,8 százalékos bővülést takar. A nem kormányzati hitelállományon belül a két fő komponens: a lejalapú hitelek volumene 81,988 milliárd lejjel havi szinten 2,4, éves összevetésben 39,4 százalékos gyarapodást jelent, míg a devizaalapú hitelállomány 96,701 milliárd lejes szintje a júniusihoz viszonyítva 1,5 százalékos csökkenést, éves viszonyításban ellenben 73,2 százalékos növekedést mutat - írta a bukaresti Új Magyar Szó.
A júniusi növekedési ütemhez képest közel 1,7 százalékkal fékeződött viszont a lejalapú lakossági hitelek bővülési üteme, ami a július végi 39,297 milliárd lejes összegével havi viszonyításban 3,3 százalékos, éves szinten pedig 36 százalékos növekedést jelent. Érdekes módon júniushoz képest 0,7 százalékos zsugorodást mutat a 48,524 milliárd lejre rúgó lakossági devizás hitelek szintje, aminek magyarázata a legnépszerűbb valutanemekben kínált hitelek kamatemelésén, s így a hitel drágulásán túl a lej euróval szembeni elmúlt havi 3 százalékos erősödésében is kereshető. A bankároknak azonban így sem kell aggódniuk, noha a lakossági hitelek bővülési üteme sorozatban negyedik hónapja lassul: éves viszonyításban a lejalapú hitelek volumene 36 százalékkal, a devizaalapú hiteleké pedig megduplázódva, 105,2 százalékkal gyarapodott. Lucian Anghel, a Román Kereskedelmi Bank (BCR) vezető közgazdásza úgy véli, hogy a lakossági hitelállomány csökkenésére leginkább az idei év utolsó három hónapjától kell számítani, azaz attól az időszaktól, amikor a Román Nemzeti Bank a napokban közzétett új hitelszabályozási normájával adminisztratív úton is jelentősen tud "segíteni" a lakossági hitelezés visszafogásán és a háztartások hitelfelvételi kedvének lehűtésén. A közgazdász szerint az új hitelnorma a lakossági hitelpiac eddigi bő 50 százalékos növekedési ütemét akár ötödével is képes lesz visszafogni, így a jegybank a háztartások által felvett bankhitelek növekedési ütemét év végéig éves szinten 40 százalékra vagy akár még ez alá is le tudja szorítani.
