Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
A grúz kormány becslései szerint az országot mintegy 1 milliárd dolláros kár érte az orosz támadások következtében, ez azonban nem rendítette meg a gazdaságot - nyilatkozta Lado Gurgenidze miniszterelnök. Az összeg nagyjából megfelel egyévi közvetlen külföldi tőkebefektetésnek az országban. Ellensúlyozására legalább 1 milliárd dolláros támogatásra számítanak az Egyesült Államoktól és 1 milliárd euróra az Európai Uniótól, de segítséget ígért a G-7, az IMF - utóbbi egy 750 millió dolláros hitelt a bankrendszer stabilizálására - és a Világbank is. Ennek ellenére várható, hogy a tavalyi 12,4-ről 9 százalékra lassul a GDP idei növekedése, de a Business Week elemzője szerint a legnagyobb probléma a bizalomvesztés veszélye.
Az idén a Heritage Foundation a világ legszabadabb munkaerőpiacának minősítette a grúzt, tavaly a Világbanktól kapta meg az ország a gazdasági reformerek közt az első helyet. Grúziában évek óta 8 százalék fölötti mértékben bővül a bruttó hazai termék, az országot biztonságos korridornak tekintette mind az Egyesült Államok, mind az Európai Unió a gáz- és olajszállításokhoz - a tbiliszi jegybank adatai szerint a GDP mintegy 5 százaléka származik az olajszállítások bevételéből - és a külföldi beruházók egyik nagy kedvence lett. Ez omolhat most össze a háború nyomán. Az természetes, hogy a harci cselekmények idején menekülni kezdett a külföldi tőke, de az igazi kérdés, hogy visszajön-e. Az orosz támadás napján mind a Standard & Poor's, mind a Fitch leminősítette Grúziát, méghozzá negatív kilátásokkal. Az S&P azzal indokolta a további leminősítési szándékot jelző negatív kilátásokat, hogy az elhúzódó háborúskodással Grúzia a külföldi működőtőke beáramlását kockáztatja, márpedig ez kulcsszerepet játszott az ország erőteljes gazdasági növekedésében, illetve folyó fizetési mérlege hiányának finanszírozásában.
Grúzia függetlenségének elnyerése óta augusztusban, a háború hónapjában kényszerült a legtöbb valuta eladására a hazai pénz megtámogatása érdekében. A július végén 1,5 milliárd dolláros valutatartalék 12,8 százalékát (187,2 millió dollárt) dobta piacra a tbiliszi jegybank, ezzel megmentve a larit, amely a dollárral szemben mindössze 0,1 százalékot vesztett értékéből. A jegybank augusztus közepén 1 százalékpontos kamatcsökkentéssel is igyekezett hozzájárulni a háború gazdasági következményeinek enyhítéséhez, így már csak 11 százalék az alapkamat (az év/éves infláció az első negyedévben 11,2 százalék volt).
