Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
Miközben az orosz csapatok fölényes győzelmet arattak a grúz hadsereg fölött, a külföldi tőke menekülőre fogta: a harcok kitörésének napján a moszkvai RTS tőzsdeindex több mint 6 százalékot zuhant, majd közel két éve a legmélyebbre süllyedt aznap, amikor Dmitrij Medvegyev államfő hivatalosan elismerte Abházia és Dél-Oszétia függetlenségét. A Grúzia elleni augusztus 8-ai támadást követő egy hét alatt az orosz központi bank jelentése szerint több mint 16 milliárd dollárt vontak ki az országból, és a rubel árfolyama a dollárral szemben kilenc éve a legnagyobb havi értékvesztését szenvedte el, 4,9 százalékkal ment lejjebb. A BNP Paribas SA értesülése szerint összesen 25 milliárd dollárt menekítettek külföldre. A moszkvai tőzsdeindex értéke az idén eddig összesen 30 százalékot esett.
A problémáknak nem a grúziai háború az egyedüli, sőt talán nem is a legfőbb oka. A külföldi tőke már jó ideje gyanakvással figyelte Vlagyimir Putyin elnökségének visszaállamosító és vele szemben ellenséges politikáját, ami a látszólagos hatalomváltással, Putyin kormányfővé és Dmitrij Medvegyev államfővé válásával csak tovább erősödött. Ez a politika nemcsak a külföldi cégeket kergeti el a kőolaj- és földgázmezőkről, a környezetvédelmi hivataltól az adórendőrségen át az ügyészségekig minden eszközt felhasználva - mint tette a Shell és éppen most teszi a TNK-BP esetében -, de hasonló eszközökkel kényszerít hazai vállalatokat is, hogy azokat a Kreml számára megbízhatóbb oligarchák kezébe játssza át. Ahogy a politika elintézte a Jukoszt, most a Mechel bányavállalatot és acélgyártót vette célba, amelyet Putyin azzal vádolt meg, hogy a hazai piacon drágábban adja termékeit, mint külföldön. (A vádat néhány nappal később már adóelkerüléssel is kiegészítette, a monopóliumellenes hivatal pedig domináns piaci helyzetével való visszaélés miatt indított ellene vizsgálatot.)
Elemzői vélemények szerint az első hét havi 7,9 százalékos GDP-növekedés az év végére a külföldi befektetők visszavonulása miatt a 7,2-7,3 százalékra fog lassulni tavalyi 8,1 százalékról (a Nemzetközi Valutaalap 7,8 százalékot vár). Az IMF ugyanakkor a túlhevülés veszélyeire figyelmeztette a Kremlt: a hazai fogyasztás növekedése messze meghaladja a GDP-jét, ahogy a munkaadók a munkaerőhiány miatt a termelékenység alakulásától függetlenül kénytelenek folyamatosan emelni a béreket. A legnagyobb gond az infláció, amelynek annualizált értéke júniusban meghaladta a 15 százalékot, és amelyet egyelőre adminisztratív eszközökkel próbálnak korlátozni. Egyre több jel mutat a gazdasági növekedés lassulásának irányába. Tegnapi jelentések szerint közel tíz év óta először augusztusban estek vissza az ipar új megrendelései, a feldolgozóipari PMI négy éve először az ágazat zsugorodását mutatja: a júliusi 50,4-ről 49,4-re ment le az index. Az üzemanyag- és energiaárak, a nyersanyag- és a szállítási költségek emelkedése miatt az üzemekből és bányákból kikerülő áruk júliusban annualizáltan 33,7 százalékkal drágultak meg, ami három és fél éves csúcs.
