Azt követően, hogy a Föderális Tanács javaslatot tett Dél-Oszétia és Abházia függetlenségének elismeréséről, az Állami Duma, az orosz parlament alsóháza is elfogadta a beadványt még hétfőn. A Financial Times beszámolója szerint kedden Dmitrij Medvegyev orosz elnök is aláírta a határozatot.
Visszafelé elsült fenyegetés
Bár a szakértők úgy vélték, az orosz elnök hosszan ülhet majd a parlamenti határozaton, diplomáciai fegyverként használva azt a Grúziával folytatott tárgyalások során, csalódásukra és az Egyesült Államok tiltakozása ellenére (vagy éppen erre reagálva) Medvegyev már kedden, egy nappal a parlamenti határozat megszületését követően szentesítette azt. Az Orosz Föderáció ezzel független államokként ismerte el Abháziát és Dél-Oszétiát. Az 1990-es évek eleje óta de facto független (saját kormányzattal és alkotmánnyal is rendelkező) országok szuverenitásának ilyetén elismerése óriási port kavart a nemzetközi politikai porondon.
A határozat elfogadását követően az Egyesült Államok azzal fenyegette meg Oroszországot, hogy megakadályozza annak csatlakozását a Világkereskedelmi Szervezethez (WTO), ám Vlagyimir Putyin miniszterelnök replikája rögtön kifogta a szelet az amerikaiak hajójából.
Az orosz jelenleg a világ legnagyobb gazdaság amely nem tagja a WTO-nak; az ország miniszterelnökének nyilatkozata szerint ez a közeljövőben sem fog változni, hiszen, mint Putyin fogalmazott: nem érzünk és nem is látunk semmiféle előnyt a tagságban, már amennyiben ezek az előnyök egyáltalán léteznek.
Koszovó újrajátszva?
A grúzok a nemzetközi törvények megsértését emlegetik az orosz parlament lépése kapcsán, a nyugati diplomaták pedig Törökország 1974-75-ös ciprusi beavatkozásával vonnak párhuzamot. A török hadsereg akkori akciója nyomán létrejött Észak-Ciprus azóta is nemzetközi elszigeteltségben létezik, a nyugati diplomácia nem ismeri el államiságát.
A de jure Grúziához tartozó Abházia és Dél-Oszétia szuverenitásának elismerése azonban nem előzmények nélküli még a 21. században sem. Annak ellenére azonban, hogy a nyugati országok siettek elismerni Koszovó egyoldalúan kikiáltott függetlenségét, jelenleg kicsi az esélye annak - vélik az FT által megkérdezett szakértők -, hogy Észak-Korea és Venezuela mellett bármely állam is elismerné a de facto már a kilencvenes évek óta független enklávék elszakadását Grúziától.
A grúzok az Medvegyev mostani lépését úgy értelmezik, hogy azzal Oroszország nyíltan saját területéhez csatolta a két enklávét, amelyek felett Grúzia meg akarná őrizni fennhatóságát.
Pánik a piacokon
Az orosz elnök lépését követően a moszkvai tőzsde irányadó indexe két éves mélypontra süllyedt, a nyersanyagok ára pedig süllyedésnek indult. A rubel alapú Micex index 3,6 százalékos esést követően 1273 pontra süllyedt, míg a dollár alapú RTS index közel 6 százalékos zuhanását követően 1552 pontra esett vissza.
Medvegyev bejelentését követően az olaj jegyzése több mint 2 százalékot esett, és közel ilyen mértékű visszaesést regisztráltak a fémek árupiaci jegyzésében is.
Az orosz állam adósságának határidős fizetését biztosító ötéves lejáratú hitelfedezeti ügyletek (CDS - credit default swap) ára is jelentősen megugrott - jól jelezve a befektetők bizalmatlanságát az orosz piaccal szemben.
A környező országokra is kihatott a piaci pánik; a Nato-tagságot a politikai agenda előterébe helyező Ukrajna CDS-ügyleteinek árfolyama is hasonló mértékben emelkedett, ám továbbra sem érte el azokat a magasságokat, amelyeket az orosz-grúz konfliktus kitörése idején - írta az FT.
A Raiffeisen Bank elemzője szerint az éleződő politikai feszültség jelei a piacokon is egyértelműen látszanak. A rubel piaca is fokozott nyomásnak lesz kitéve a közeljövőben; az orosz deviza 1,3 százalékos esést követően február eleji mélypontjára esett vissza a bejelentést követően. Egy dollárért 24,7676 rubelt kellett fizetni a devizapiacon.
A Raiffeisen szerint eladási roham indulhat meg az orosz tőzsdén, eközben azonban a külföldi befektetők más érdekeltségeinek felszámolása is tovább folytatódik majd.
Ki a jó zsaru?
A meglepetés erejével hatott a lassan őrlő bürokratikus malmokhoz szokott európai honatyák számára a Kreml reakcióideje. A Business New Europe tájékoztatása szerint Európában azt remélték, Medvegyev magára vállalja a "jó zsaru" szerepét és a parlament határozatát a tárgyalási pozíciói megerősítésére használja majd fel.
Egy az FT által megkérdezett orosz politikai kommentátor korábban úgy vélekedett, Medvegyev még jó ideig nem fogja szentesíteni a parlamenti határozatot, hiszen a Grúziával folytatott tárgyalások során a két vitatott státuszú terület függetlenségét elismerő nyilatkozat kijátszatlanul sokkal nagyobb potenciállal bír az orosz elnök kezében. A tét pedig nem kicsi: amennyiben Oroszország továbbra is érvényesíteni akarja politikai akaratát a Kaukázus térségében, meg kell akadályoznia, hogy a volt szovjet utódállamok, köztük a nyíltan Amerika-barát Grúzia is, csatlakozzanak a NATO-hoz.
Az orosz elnök mostani lépése a Business New Europe szerint egyértelműen azt jelzi, hogy Medvegyev nem kíván tovább tárgyalni a vitatott területekről, hiszen annak ellenére, hogy Putyin a tavalyi müncheni beszédében már jelezte, hogy Oroszország komolyabban is felléphet érdekei védelmében a Kaukázus térségében, sőt Medvegyev idei berlini látogatása során jelezte, kész tárgyalni a kérdésről a kezdeményezésekre Nyugatról nem érkezett válasz.
A grúz beavatkozás kiváló indokot szolgáltatott arra, hogy az oroszok végül a maguk módján rendezzék a területi vitát. Az Egyesült Államok tiltakozása pedig csak olaj volt a tűzre; a Kreml jeleztem hogy megvonja a Nato csapatok engedélyét, hogy Afganisztánba menet áthaladjanak Oroszország területén, egyúttal jelezte azt is, hogy a Nato-val való kapcsolatát a jövőben a távolságtartás fogja jellemezni.
Elemzők szerint az Egyesült Államok és Oroszország között most kialakult feszültség azonban nagyobb kárt okozhat a tengerentúlnak, mint a mára mindössze maroknyi szövetségessel rendelkező Orosz Föderációnak. Oroszország várhatóan felfüggeszti a közeledését a Nyugat felé, Európával való viszonya is rendezetlenné válik.
