Azt követően, hogy a Föderális Tanács javaslatot tett Dél-Oszétia és Abházia függetlenségének elismeréséről az Állami Duma, az orosz parlament alsóháza is elfogadta a beadványt. Most Dmitrij Medvegyeven a sor, hogy lépjen - írta a Financial Times.
A parlamenti határozat egyelőre nem több, mint kibiztosítatlan diplomáciai fegyver Medvegyev kezében, hiszen az orosz elnök jóváhagyása nélkül nem ér semmit a nemzetközi politikai hadszíntéren. Ennek ellenére az 1990-es évek eleje óta de facto független országok szuverenitásának ilyetén elismerése óriási port kavart.
A határozat elfogadását követően az Egyesült Államok azzal fenyegette meg Oroszországot, hogy megakadályozza annak csatlakozását a Világkereskedelmi Szervezethez (WTO), ám Vlagyimir Putyin miniszterelnök replikája rögtön kifogta a szelet az amerikaiak hajójából.
Oroszország jelenleg a világ legnagyobb országa amely nem tagja a WTO-nak; miniszterelnökének nyilatkozata szerint ez a közeljövőben sem fog változni, hiszen, mint Putyin fogalmazott: nem érzünk és nem is látunk semmiféle előnyt a tagságban, már amennyiben ezek az előnyök egyáltalán léteznek.
A grúzok a nemzetközi törvények megsértését emlegetik az orosz parlament lépése kapcsán, a nyugati diplomaták pedig Törökország 1974-75-ös ciprusi beavatkozásával vonnak párhuzamokat. A török hadsereg akkori akciója nyomán létrejött Észak-Ciprus azóta is nemzetközi elszigeteltségben létezik, a nyugati diplomácia nem ismeri el államiságát.
A de jure Grúziához tartozó Abházia és Dél-Oszétia szuverenitásának elismerése azonban nem előzmények nélküli még a 21. században sem. Annak ellenére azonban, hogy a nyugati országok siettek elismerni Koszovó egyoldalúan kikiáltott függetlenségét, jelenleg kicsi az esélye annak - vélik az FT által megkérdezett szakértők -, hogy Észak-Korea és Venezuela mellett bármely állam is elismerné a de facto már a kilencvenes évek óta független elklávék elszakadását Grúziától.
Egy az FT által megkérdezett orosz politikai kommentátor szerint azonban erre nem is lesz a közeljövőben szükség, hiszen a Grúziával folytatott tárgyalások során a parlamenti határozat kijátszatlanul sokkal nagyobb potenciállal bír Medvegyev kezében. A tét nem kicsi: amennyiben Oroszország továbbra is érvényesíteni akarja politikai akaratát a Kaukázus térségében, meg kell akadályoznia, hogy a volt szovjet utódállamok, köztük a nyíltan Amerika-barát Grúzia is, csatlakozzanak a NATO-hoz.
