Az Északi Áramlat gázvezeték megépítésére létrejött orosz-német Nord Stream AG vezetői tanácsadóvá nevezte ki Paavo Lipponen, volt finn miniszterelnököt (képünkön). Az Északi Áramlat, amely a Balti-tenger alatt lefektetendő csővezetéken szállítaná az orosz gázt közvetlenül Németországba a hagyományos tranzitországok megkerülésével, ugyanis súlyos politikai problémákkal küzd. A tranzitországok, túl azon, hogy nem szívesen vesztik el a milliárdos bevételeket, attól tartanak, hogy sokkal jobban ki lesznek téve az orosz zsarolási kísérleteknek. Ha például most Moszkva elzárná a gázcsapot Lengyelország felé, akkor a németek sem jutnának hozzá a fűtőanyaghoz, a közvetlen orosz-német gázszállítás megvalósulása viszont teljesen kiszolgáltatottá tenné Varsót. A skandináv országokat ugyanakkor a potenciális környezeti károk, a halászat és a hajózás esetleges megzavarása aggasztja.
Lipponen hangsúlyozta, hogy független közvetítőként, Gerhard Schröder volt német kancellár, az Északi Áramlat részvényesi bizottságának elnöke felkérésére vállalta a munkát. A társaság szóvivője a Kommerszantnak úgy nyilatkozott, hogy a volt kormányfő részint a környezetvédelmi problémákkal fog foglalkozni, emellett a szükséges finn engedélyek beszerzéséhez fog tanácsokat adni. A helyzetet bonyolítja, hogy ez az első eset, hogy Finnország exkluzív gazdasági zónájában építenének csővezetéket, ezért nincs bejáratott mechanizmusa az engedélyezésnek. A Gazprom egyébként októberre ígéri a pótlólagos vizsgálatok eredményeivel kiegészített környezetvédelmi hatástanulmány nyilvánosságra hozatalát. Schröder és Lipponen mellett a Gazprom vezérigazgatója, Alekszej Miller korábban Romano Prodit is meghívta a céghez, ő azonban aktív kormányfőként nem vállalhatta el a megbízást.
A legnagyobb problémát az engedélyek beszerzése jelenti, a vezeték nyomvonalát emiatt már egyszer át kellett tervezni. Az eredetileg tervezett 2010 helyett így most már 2011-re tolódott az összesen évi 55 milliárd köbméter kapacitású gázvezeték első csőkígyójának megnyitása, a másik 2013-ban lépne működésbe. A vállalkozás tulajdonosai a Gazprom (51 százalék), a német BASF és E.On (20-20 százalék) és a holland Gasunie (kilenc százalék).
