BUX 142349.67 -0,18 %
OTP 46010 -0,88 %
Promo app

Töltse le az Economx appot!

Letöltés

Fico államosítással fenyegeti az energiaszolgáltatókat

2008. augusztus 17. vasárnap, 23:59

Google Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!

A kormány kész szélsőséges lépésekre, köztük akár az alkotmány értelmében végrehajtott kisajátításra is, ha az energetikai monopóliumok az áraik megállapítása során nem vennék figyelembe a lakosság vásárlóerejét - nyilatkozta Robert Fico miniszterelnök a SITA hírügynökségnek. Mint a pozsonyi Új Szó idézte: "Időnként elveszítjük a türelmünket. Szeretném emlékeztetni az energetikai monopóliumok valamennyi idegen tulajdonosát, hogy létezik az alkotmány 20. cikkelye, amely kimondja, hogy a köz érdekében a vagyontárgy kisajátítható. Ha folytatják azt a politikát - s most nemcsak az Enelre gondolok, hanem az energetikai monopóliumok külföldi tulajdonosainak hozzáállására is -, amely politika alapjában véve az állam politikája ellen, az állam és az emberek érdekeivel szemben megy, vagyis a közérdek ellen való, nem szégyenkezünk majd, és a jövőt illetően ilyen szélsőséges eszközöket is használni fogunk."
A lap szerint a miniszterelnök hangsúlyozta, hogy Szlovákiában nem vezethetők be egyszerre az uniós szintnek megfelelő árak, mert a bérek egyelőre mélyen az uniós átlag alatt vannak. Szeretné, ha az energiaárak stabilak lennének és nem hatnának az inflációra, ami az euróbevezetés után a legnagyobb veszélyt jelentheti az ország számára. Úgy tűnik, hogy más esetekben nem tart ennyire az inflációs veszélytől, hiszen jövőre a jelenlegi 8100 koronáról legalább 8900 koronára (493,3 dollár) akarja emeltetni a havi minimálbért, tekintet nélkül arra, hogy törvény írja elő: a minimálbérek alakulásának arányosnak kell lennie az átlagbérekével, hacsak a szakszervezetek és a munkaadók nem állapodnak meg másképp. Fico a szakszervezetekkel kialakított megállapodását azonban elégségesnek tartja, és nem akar tudomást venni a munkaadók tiltakozásáról, akik a követelt 10 százalék helyett legfeljebb az átlagbér tavalyihoz hasonló, 7,2 százalékos növelését, vagyis 8690 koronát tartanak elfogadhatónak. A minimálbércsata az alkalmazottak mintegy 2 százalékát érinti.
Az ugyancsak az inflációs nyomástól tartó jegybank is hiába szólította fel a kormányt szigorúbb költségvetési politikára, a kormányfő a napokban jelentette be a szociális kiadások terven felüli növelését. Eszerint az eddig előirányzottnál fél évvel korábban, már jövő év elejével emelik a nyugdíjakat, a családi pótlékokat és a rokkantak támogatását. Mindez jövőre 10,9 milliárd koronájába (552 millió dollár) kerül a költségvetésnek, közel 4 milliárddal többe az eredetileg tervezettnél. Ugyanakkor a kormány által a hét végén jóváhagyott jövő évi költségvetési törvényjavaslat a költségvetési hiány csökkentését irányozza elő, leszorítva azt az idei 2,0 százalékról 1,7 százalékra. A jegybank kétségesnek tartja a deficit leépítése tervének teljesíthetőségét, tekintettel arra, hogy bár az ország gazdasága továbbra is igen gyorsan bővül, de ennek üteme az első negyedévi 8,7 százalékról a másodikban 7,6 százalékra lassult és továbbra is e trend folytatódásával számolnak.

Barabás János T.
Barabás János T.

Ez is érdekelhet