Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
Az Európai Bizottság (EB) közel félmilliárd eurónyi támogatás befagyasztásával szankcionálja, hogy Bulgária képtelen eredményesen szembeszállni a szervezett bűnözéssel és korrupcióval. Brüsszel felhívja a figyelmet arra, hogy a bolgár előcsatlakozási támogatásból és a kohéziós alapból származó pénzek nem vesztek el, egyedül Szófián múlik, hogy mikor juthat hozzá. Közvetlenül 486 millió euró befagyasztásáról és két kifizető ügynökség akkreditációjának a visszavonásáról van szó. Az EB konkrét lépéseket jelölt meg, amelyek teljesítése esetén az alapokat felszabadíthatják, ezek az államigazgatás ellenőrzési és számviteli képességét érintik. A szankció olyan uniós pénzekre vonatkozik, amelyeket még nem kötöttek le szerződésileg vagy nem fizették még ki, de Johannes Laitenberger, az EB szóvivője hangsúlyozta: ha ezektől függetlenül a bizottsági ellenőrzés szabálytalanságokra bukkan, akkor a már kifizetett összegeket visszaköveteli. A brüsszeli jelentés páratlanul kemény hangvétellel bírálja Szófiát a szervezett bűnözéssel és a korrupcióval szembeni tehetetlensége miatt, és büntető törvénykönyve teljes reformjára szólítja fel.
Az EB külön jelentésben ostorozza a román igazságszolgáltatást is, de mivel némi előrehaladást tapasztal, nem látja indokoltnak a pénzbüntetést. Konkrétan a parlament szemére hányja, hogy az immunitás kiterjesztésével segédkezet nyújtott a korrupcióval vádolt politikusok ügyének eltussolásához, ezért legalább tíz kulcsfontosságú, egykori minisztereket is érintő esetben nem sikerült haladást elérni. Az EB láthatóan két tűz közé került. Egyfelől nagy volt a nyomás a tagállamok részéről, hogy Brüsszel lássa be: aki "á"-t mond, mondjon "b"-t is, vagyis a megsemmisítő jelentésnek legyen következménye is. Másrészt Szófia mindent elkövetett annak érdekében, hogy a megalázó szankciókat és fenyegetéseket elkerülje. Ugyanakkor az EB-nek ügyelnie kellett saját imázsára is, hiszen annak idején akár a két ország csatlakozásának halasztását is javasolhatta volna, éppen a most feltárt problémák miatt. Az EB az utolsó pillanatban eltekintett attól a szankciótól, hogy eltanácsolják Bulgária csatlakozását a schengeni információs rendszerhez. Ezzel kínos helyzetbe került az Európai Parlament legnagyobb, néppárti frakciójának elnöke, Joseph Daul, aki elsietett reakciójában még számolt ezzel a lehetőséggel. Egy később kiadott javított közleményéből már elhagyták az utalást. José Manuel Barroso, az EB elnöke (képünkön) a jelentéseket kommentálva sürgette, hogy a két kormány fokozza erőfeszítéseit az igazságügyi reform előmozdítása és a korrupció visszaszorítása terén, Bulgária esetében emellett különösen a szervezett bűnözéssel szemben. Az Európai Bizottság 2009 elején teszi közzé következő jelentését Romániáról és Bulgáriáról. Legközelebb akkor tér ki Brüsszel arra, hogy lehetőség van-e a most befagyasztott alapok felszabadítására, vagy esetleg további szankciókat kell hozni.
