Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
Csak a hitelminősítők, pénzintézetek szigorúbb szabályozásával lehet visszanyerni a befektetők bizalmát, ezért az Európai Bizottság az elkövetkező hónapokban kidolgozza a szektorra vonatkozó új regulákat - derült ki a jövő heti uniós pénzügyminiszteri találkozóra készült, de kiszivárgott dokumentumból. A tervezett új szabályozás értelmében a hitelminősítőknek regisztráltatniuk kell magukat az uniós hatóságoknál, és lehetővé kell tenniük, hogy azok ellenőrizhessék munkájukat. Christine Lagarde francia pénzügyminiszter, a jövő heti tanácskozás elnöke még májusban javasolta ezt.
Az EU-pénzügyminiszterek tanácskozása szentesíti majd a brüsszeli törekvéseket, ami nem meglepő, hiszen a négy legnagyobb uniós gazdaság vezetője a pénzügyi válság miatt az év elején Londonban tartott találkozóján már szintén ezt szorgalmazta. London, Berlin, Párizs és Róma már akkor a klienseikhez túlságosan lojális hitelminősítőket tette meg (részben) bűnbaknak a nemzetközi pénzvilágot ért megrázkódtatásokért. Ők is felelősek voltak ugyanis azért, hogy a bankok, pénzintézetek olyan befektetői termékekkel jelentek meg a piacon, amelyek átláthatatlanok voltak, így a kisbefektetők nem lehettek tisztában vele, milyen kockázatokat vállalnak. Még a nagybefektetőket is megtévesztették a bankok mérlegen kívülre vont tételei, amelyekkel a valóságosnál rózsásabbnak tüntették fel az intézmények tőkeállapotát.
A szektor az Értékpapír-felügyeletek Nemzetközi Szervezete (IOSCO) 2004-ben kibocsátott tisztességkódexe mögé bújt, amit Charlie McCreevy, az Európai Bizottság belső piacért felelős tagja haszontalannak minősített. A legnagyobb minősítők - a Moody's, a Standard & Poor's vagy a Fitch - nem voltak képesek rámutatni a hitelintézmények gyenge pontjaira, hasznot húzva abból, hogy a nemzetközi pénzvilágban éppen az ő tevékenységük van a legkevésbé szabályozva. McCreevy elismeri, hogy vannak cégek, amelyek most már hajlanak a szigorításra, azonban ez mit sem ér, ha nem vonatkoznak mindenkire azonos szabályok. Bár a rövid távú cél az, hogy viszonylag korlátozott, de célirányos szabályokat alkossanak az EU területén, nyilvánvaló, hogy ennek csakis nemzetközi szinten van értelme. Az Egyesült Államokkal már előrehaladott tárgyalások folynak, de egyelőre csak inkább a célokban, mintsem az eszközökben sikerült megállapodni. Brüsszelben azonban biztosra veszik, hogy Washingtonban is tisztában vannak az egymásrautaltsággal. Folynak az egyeztetések - eddig kevés eredménnyel - Oroszországgal, Indiával, Kínával és Japánnal is.
