Áttekinthetőbb nyersanyagpiac, adókedvezménnyel ösztönzött energiatakarékosság és az elesettek célzott támogatása is szerepel abban a javaslatcsomagban, amelyet az Európai Bizottság (EB) készít a jövő heti uniós csúcsra. Az EB tegnap megvitatta, miként járulhat hozzá a dráguló nyersanyag és élelmiszer jelentette problémák megoldásához és még a közeli napokban kidolgozza a konkrét kezdeményezéseket, amelyeket a csúcs elé tár. Abból indulnak ki, hogy az olaj ára nem fog visszatérni az egy éve megindult drágulás előtti szintre. A kínálat nem tart lépést a megnőtt kereslettel, amit Kína és India energiaéhsége még inkább gerjeszt. Átmeneti ellátási nehézségek és a dollár alacsony árfolyama is hozzájárul a magas árfolyamhoz. A következmények mindenkit érintenek, a háztartások büdzséjében az energia 10, az élelmiszer 20 százalékot tesz ki, miután a közlekedés 12,7 százalékkal, a háztartási fűtőolaj 35 százalékkal drágult. Az EB megvizsgálja, milyen hatást gyakorol mindez a halászat, közlekedés, mezőgazdaság, vegyipar, autóipar és a megújuló energia területére.
Brüsszel elképzelhetőnek tartja, hogy különadóval sújtsák az energiakonszerneket, ám ügyelni kell arra, hogy ez ne fékezze a cégek beruházási kedvét, hiszen az energiatermelés költsége is növekszik. Mindenesetre nem tűr halasztást az energiahatékonyság és -takarékosság korábbi javaslatának az elfogadása, lehetőleg az év végéig, amelynek eredményeként 2020-ig fokozatosan csökkenne a szén-dioxid-kibocsátás. A globális energiaszükséglet 2030-ban várhatóan 50 százalékkal haladja meg a tavalyi szintet, aminek egyik következménye, hogy tovább nő az EU energiafüggősége. Brüsszel immár nem állja útját annak, hogy a leginkább sújtott rétegeken célzott támogatásokkal, tagállamonként akár eltérő eszközökkel segítsenek, de a támogatásnak átmenetinek kell lennie és versenysemlegesnek.
