Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
Kibokszolta a tagállamokból az EU soros szlovén elnöksége a politikai megállapodást az energiacsomagról: szemben az Európai Bizottság (EB) radikális reformjával, egy felvizezett, kompromisszumos változatot fogadtak el pénteken Luxemburgban a szakminiszterek. A gáz- és árampiac további liberalizációját - Brüsszel szerint - az segítené elő, ha teljesen szétválasztanák az energiatermelőket és a -hálózatokat. Amíg ugyanis egy kézben vannak, addig sokkal kisebb tere van a versenynek. A tagországok többsége azonban - legalábbis egyelőre - beéri azzal, ha ennél kevésbé forgatják fel a piacot. Elfogadják, hogy az üzleti összefonódást érdemes szétválasztani, ám ezt a tulajdonosi szerkezet meghagyásával hajtanák végre, a két entitás közötti függetlenséget pedig egy szabályozó hatóságra bíznák. Vagyis a két újonnan születő cég önállóan döntene például befektetéseikről, árpolitikájukról, de a tulajdonosok ugyanazok maradnak a termelők és a hálózati rendszert működtetők esetében. Ausztria és Németország még ezen is igyekezett puhítani, a részletek kidolgozását szakértői szinten folytatják.
Megoldásra vár az a probléma is, hogy a három modell egymás mellett létezése miként befolyásolja a nemzetközi versenyt. Nevezetesen olyan korlátozásokat akarnak érvényesíteni, amelyekkel biztosítható, hogy a teljesen liberalizált országban ne juthasson többségi tulajdonhoz olyan termelő/szolgáltató, amelyik saját hazájában élvezi a tulajdonosi szerkezet megőrzésének előnyeit. A szlovén elnökség abból indul ki, hogy az év végére megszületnek a jogi garanciák. Arról is megállapodtak, hogy az EB az új szabályok hatálybalépését követő két év után feltérképezi a piacot, megvizsgálja, milyen hatással volt a reform az energiaárakra, jelentkeztek-e új piaci szereplők. Érdekesség, hogy az egykori német monopóliumok lassanként kihátráltak kormányuk mögül, és külön megállapodást kötöttek az EB-vel. Az E.On vagy az RWE hajlandó a teljes szétválasztásra, cserébe Brüsszel eltekint korábbi kartellgyanús vizsgálatoktól. Az E.On-t például hétmilliárd euró bírság fenyegette a villanyáram áregyeztetése miatt.
