Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
Magyarország 2004-es EU-csatlakozásakor a pénzügyminiszteri tanács megindította a túlzott költségvetési hiány miatti eljárást, amely 2009-re tűzte ki célul a deficitnek a GDP arányában mért 3 százalékos referenciaérték alá szorítását. A 2006-ban elkezdett fiskális konszolidáció eredményeként a 9,2 százalékos hiány tavaly 5,5 százalékra mérséklődött. Sikerült valamelyest csökkenteni a kiadásokat és főként az adófegyelem erősítésével növelni a bevételeket. Brüsszel idén 4, jövőre 3,6 százalékos deficitet vár, míg az államadósság lényegében nem mozdul a tavalyi 66 százalékról sem idén, sem jövőre. Tehát az ország nem felel meg a költségvetésre vonatkozó referenciaértékeknek, amelyek a hiányt a GDP legfeljebb 3, az államadósságot a GDP 60 százalékában tartják megengedhetőnek.
Az infláció az EU-csatlakozás óta mindig magasabb volt a referenciaértéknél, amely szerint a pénzromlás mértéke legfeljebb másfél százalékkal haladhatja meg a három legjobban teljesítő tagállam átlagát. Az infláció általában az olaj és az élelmiszerek drágulását követte, de befolyásolták az adópolitikai változások is. A forint leértékelődését követően 2006 második negyedévétől gyorsult fel az pénzromlás, amely 2007 márciusában 9 százalékon tetőzött. Az elmúlt 12 hónapban a magyar átlag 7,5 százalék volt, szemben a 3,2 százalékos referenciával. A brüsszeli jelentés felhívja a figyelmet arra, hogy a magyar árszínvonal relatíve alacsony, mintegy hatvan százaléka az uniósnak, így hosszabb távon további árkonvergenciára lehet számítani. A forint nem része az európai árfolyam-mechanizmusnak (ERM 2), ami szintén kritérium. A forint euróhoz viszonyított árfolyama a korábbi leértékelődést követően az elmúlt két évben 4,5 százalékkal erősödött. A magyar hosszú távú kamat is mindig meghaladta a csatlakozás óta a referenciaértéket, az elmúlt 12 hónapban 6,9 százalék volt, szemben az uniós 6,5 százalékos referenciával. A jelentés bírálja a Magyar Nemzeti Bank jogi helyzetét is, amely még mindig nem felel meg a követelményeknek. Bár a tavaly júliusi törvénymódosítás foglalkozott a 2006-os konvergenciajelentésben felsorolt hiányosságokkal, a többi közt még korrekcióra szorul az MNB statútuma, és az elnök személyi függetlenségének garanciája is megkérdőjelezhető.
