A kitűnő makrogazdasági adatok ellenére a balti országok is elbuknak az euróvizsgán a magas infláció miatt. Az idei infláció Lettországban 16, Észtországban és Litvániában 10 százalék körüli, és bár jövőre az EB várakozása szerint a felére csökken, még mindig magasan a referenciaérték fölött lesz. Pedig a költségvetésük rendben van, sőt, még akár a kiadások növelésére is van tér: Észtország például az idén 0,4 százalékos többlettel, jövőre 0,7 százalék deficittel számol, viszont az egész Európai Unióban itt a legkisebb, mindössze 3,4 százalékos az államadósság, és Lettországban is csak 10 százalék körül van.
A jelentésből kiderül, hogy Csehország lehetne a következő euróra áttérő ország: inflációja ugyan az idén még viszonylag magas, 4,4 százalékos, de jövőre már 3 százalék körül stabilizálódhat. Ez ugyan még mindig sok, hiszen 2009-ben a mai 3,2 százalékos referencia is lefelé mozdul el, ám a csökkenő trend ígéretes lehet. A költségvetési deficit az idén 1,4, jövőre 1,1 százalék lesz, ezért Brüsszel a túlzott deficit miatti eljárás megszüntetését javasolja az Ecofinnek. A cseh államadósság kevesebb mint a referenciaérték fele.
Lengyelország idei inflációja éppen a referenciahatáron, 3,2 százalékon áll és az EB szerint jövőre valószínűleg kis mértékben meghaladja majd. A költségvetési hiány az idén várhatóan 2,5 százalék lesz, vagyis Varsó is kikerülhet a túlzott hiány miatti eljárás következményei alól. Az euró bevezetéséhez egyébként a legközelebb Svédország áll. Minden makrogazdasági mutatója megfelel a maastrichti feltételeknek, ám - annak ellenére, hogy kötelező - a svéd közvélemény euróellenessége miatt nincs napirenden a korona lecserélése.
