Sikertörténet, de szükség van korrekciókra - így összegezhető az Európai Monetáris Unió (EMU) tizedik évfordulójára készített értékelés, amelyet az Európai Bizottság ma hoz nyilvánosságra. Lapunk megismerkedett a dokumentummal, amely óvatos ajánlásokat is megfogalmaz a tagállamok részére. Brüsszel a közös pénz külső és belső hatásaira hívja fel a figyelmet: a hatvanas évek óta nem tapasztalt árstabilitás, olcsó kölcsön, egészséges fiskális helyzet és látványos munkahelyteremtés - tíz év alatt az euróövezetben 16 millió állás született. A tőkepiaci integrációt tükrözi, hogy míg 1999-ben a befektetők 80 százaléka a hazai "termékeket" részesítette előnyben, addig mára már 40 százalék tekint a külföldi tőzsdékre. Ugyancsak az euróval magyarázható a külföldi közvetlen beruházások megugrása, 20-ról 35 százalékra növekedett az arányuk. A nemzetközi kép már kevésbé előnyös: tény ugyan, hogy az euró egyre inkább globális valutává válik (az EU-n kívüli tranzakciók 26 százalékát intézték euróban), ám az euróövezet GDP-növekedése viszonylag alacsony, a termelékenység elmarad az USA mutatójától. A brüsszeli értékelés megállapítja, hogy a strukturális reformok lassabban haladnak, mint az EMU-n kívül, és láthatóan több tagállamban is teret nyer az a nézet, hogy az euróövezet védőszárnya elegendő, és ezért lassítanak a reformokon.
Az EB fokozottabb együttműködést szorgalmaz, bírálja a tagállamokat, amiért a pénzügyminiszterek brüsszeli értekezletükről hazatérve az euró "sapkát" gyorsan leveszik. Az EB éppen ezért saját szerepének megerősítését kívánja, hogy nagyobb fegyelemre bírhassa a renitenseket. A várhatóan január 1-jén hatályba lépő lisszaboni szerződés az EB "korai politikai tanácsadó" szerepét a "figyelmeztetői" hatáskörrel is felruházza.
Egy bizottsági szakértő lapunknak elmondta, szükség van az Eurócsoport és az Ecofin (a 27 tagállam pénzügyminisztere) viszonyának felülvizsgálatára, mert az Ecofinban hozott döntések nem tükrözik az Eurócsoport informális jellegű, ezért hatékonyabb elhatározásait. Brüsszel rövidesen javaslattal áll elő. Az EB a kihívásokat is számba veszi: a globalizáció, a népesség korosodása, az élelmiszer és energia drágulása, a klímaváltozás - ezek egyre nagyobb alkalmazkodóképességet követelnek. Nem osztja egyes tagállamok nézetét, hogy az Európai Központi Bank (ECB) túlságosan az árstabilitásra koncentrál és nem a növekedésre. Az ECB szerződésileg rögzített kötelessége az infláció elleni harc. Meg kell tanulni együtt élni az erős euróval, véli az EB.
